Nagyon gáz, hogy 28 és fél éves érfiként még nem volt barátnőm? Nem randiztam még, így első csók sem volt? Van még esélyem, vagy ez a hajó már elment?

Az ok egyszerű: nem jártam el sehova, gimnazistaként, egyetemistaként sem, csak tanultam, meg otthon ültem. Ha valaki tetszett, ráírtam Messengerben, mert annyi sem volt bennem, hogy személyesen elhívjak valakit randira. Most meg nem tudok mit kezdeni magammal, nincs baráti köröm, és hiába voltam éltanuló, még munkám sem... Tehát semmit nem nyertem az egésszel, miközben azt se tudom, hogy hogyan kellene "becserkésznem" egy nőt... Mintha 15 éves lennék, és közben majdnem mégegyszer annyi vagyok. Nem arról van szó, hogy nem próbáltam, pont az ellenkezője. Túlzottan nyomultam, írásban, személyesen pedig meghúztam magamat... Kiröhögtek, vagy menekültek előlem. Az egyetemen elterjedt, hogy mindenkinél bepróbálkozok... 14 év alatt egy nő volt hajlandó velem randizni, az sem jött össze... Ahogy egy sem. És mindezt úgy, hogy a nők szerint jóképű vagyok... Én nem mondom ezt magamról, nem vagyok öntelt, de tény, hogy lassan rajtam kívül már minden ismerősömnek van nője, pasija, annak is, aki még nálam is sokkal esetlenebbnek tűnt... Nem tudom, hogy nekem miért nem jön össze... Azelőtt nem zavart, de most, 30 felé már zavar.