Férfiak! Volt már aki lelki nyomorék lett a PUA miatt, mert nem tudna egy életen keresztül játszmázni, hogy ezzel váltson ki érzelmeket a nőkből?

Az egyetlen ami eddig betonbiztos tapasztalat az életemben, hogy ha normálisak vagyunk a nőkkel, kimutatjuk az érzéseinket, akkor mindegyik kihasználja. Természetesen ez sok embernél így van, de a nőknél összefügg a szexualitással is, képtelenek szexuális vonzalmat érezni kedves emberek iránt.

És ez alól még harcos feminista nővel sem találkoztam, aki kivétel lenne, hiába mondja szavakkal a szöges ellentétét, a tettei mindig az ellenkezőjét mutatják. Egyfajta pavlovi reflexként működik.

Sőt, maga a feminista közösségek is részben emiatt születtek meg, mert kollektíven szidhatják azokat a férfiakat, akik (és ide tetszőleges bármit lehet képzelni), miközben hiába teszi fel 100 másik a kezét, hogy "Hahó, itt vagyok, én nem ilyen vagyok." azt észre sem veszik.

A lelki sérült lányok is inkább azért vágynak kedves srácra, mert olyan a hangulatuk, hogy odabújnának valakihez, megölelnének valakit és náluk nem félnek attól, hogy szex lesz a vége, hiszen a lelki szemetesládáknak ez a funkciója.

Tényleg ez a végzetünk, hogy aki férfinak születik annak bunkó, játszmázósnak kell lennie ahhoz, hogy vonzalmat tudjon ébreszteni a nőkben?