Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A feminizmus meddig fokozza a nyomást a férfiakon?
Tudom, a kérdés összetett és bonyolult. Amit látok az az, hogy szinte az összes frontom, világméretekben lehengerlő támadás indult a férfiak ellen. A média az összes felületen ontja a híreket az erőszakos férfiakról, naponta minimum egy weboldal születik a nők jogait védve.
Az erőszak az erőszak, a bűnösnek felelnie kell érte, ezzel semmi gond sincs. Viszont most már az egész hadjárat átesett a ló túlsó oldalára, mert ennek a levét mára leginkább a normális értékrenddel, normális gondolkodással bíró férfiak isszák meg.
Mert mit lát a mai nő? A médiából azt, hogy a férfiak erőszakosak, lusták, nem akarnak családot, félrejárnak, uralkodnak a nők felett. Ezt tetézendő, a férfiak kezéből kikerült minden olyan eszköz, ami egy férfi-nő kapcsolathoz elengedhetetlen. A férfiak elkezdtek nőiesedni, mivel a nők a kapott jogokkal a férfiak fölé kerekedtek. Nem látok olyan weboldalakat, ahol az lenne a téma, hogy egy nő hogyan csábítson el egy férfit. Viszont több 100 olyan van, hogy hogyan ismerkedj nőkkel, hogyan viselkedj, mit kérdezz stb.
Érdekes, hogy pl. a szegregáció, a rasszizmus tiltott ördögi dolog a társadalomban, a feminizmus és a köré épült rendszer pedig vállveregetést kap.
Ha én azt mondanám, hogy nem szeretnék kisebbségi család mellett élni, akkor egyből jön a rasszista kártya, de ha egy nő nyíltan férfiellenes, az még kitüntetést is kap.
A meglátásom szerint ha ez a tendencia folytatódik, óriási bajba kerül ez az egész rendszer, a fiatalság meg ilyen eszmékkel irányítva csak az egoista fogyasztói társadalmat erősíti. Természetesen a profit érdekében.
Nem lehetne elválasztani a lisztet a korpától? Én megértem hogy vannak problémák, vannak sértett nők, akik világ életükbe minden percben hangoztatni fogják hogy mennyire gyűlölik a férfiakat. Viszont ezektől a szélsőségektől nem lehetne elhatárolódni maguknak az értelmes, egészséges nőknek? Rengeteget ártanak a férfitársadalom számára is.
Bármit írok,mindent lepontoznak:D
Érvek persze nincsenek.Ebben az az ironikus,hogy ilyet tényleg az csinál,aki sérült.Ezt szebben nem tudom mondani.
De örülök,hogy neked legalább átjött a lényeg.
Miből gondolod hogy én társfüggő vagyok? Vagy hogy nem vagyok egész? Nézzük csak: 17 év társas magány. Ezen időszak alatt elvégeztem egy főiskolát és egy egyetemet. Úgymond alulról indultam, ma vezető beosztásban dolgozom, végigjártam a szamárlétrát, bár még nem vagyok a csúcson, de én már ezzel megelégszem ahol vagyok. Két komoly hobbim van, nincsenek anyagi gondjaim. Ehhez képest ha szétnézek, tróger, semmirekellő férfiak hada rohangál kint az utcán, akik pl. próbálnak beköltözni egy nőhöz, akinek lehazudják az eget is. Vagy akinek odáig tart a férfiassága, hogy konditerem meg tetoválás. Nekem kellene összerakni magam? Ilyenkor olyan jó érzéssel dőlök hátra a fotelembe? Nekem? Hál' Istennek, én még láttam működő családmodellt, tudom hogy mit jelent a másik fél tisztelete, milyen erő az, amikor egy férfi és egy nő közösen dolgozva, megváltják a saját világukat. Tudod, inkább az a baj, hogy ehhez már alig találni partnert. Aláírom, a férfi felhozatal is tragikus.
Azért a nőknek is oroszlánrészük van benne, mert ha a fiúkákat nem kényeztették volna el pl. szexuálisan, akkor másképp nézne ki a helyzet. A női szexuális szabadságból lett egy marha nagy szabadosság, lezüllés. Mert az esendő férfi azt látja, hogy a nők a csillogásra nagyon vevők, és ezért próbálnak a férfiak is kialakítani akár egy hazugságokra épülő világot prezentálni a nőknek. Persze ez nem tartható fenn sokáig, a hazugság kiderül. Érzelmekről felesleges beszélni, ez szó szerint csak vadászat. Oda vissza. Olyan mint egy póker meccs. Vannak lapok, mehet a blöff. Aztán nem biztos hogy az nyer, akinek a legjobb lapjai vannak. Ugyanúgy pofára esnek a férfiak is.
Amit leírsz, nekem azért hihetetlen, mert én nem ilyen emberekkel veszem körül magam. Nem mondom azt, hogy nem létezik, csak mert én nem látom, hanem pl nem értem, hogy lehet 17 évig a szarban ülni? Én léptem volna. (Kb amit leírsz, ilyen való világ szint, én azt sem tudom, hol vannak ezek az emberek, ha nem a tévében.)
Vagy ilyen nőket meg férfiakat sem ismerek, akik a csillogástól odavannak, meg nincsenek érzelmeik. Nekem gyerekkorom óta az volt a mottóm, hogy a szar emberek helyett inkább az egyedüllétet választom. Különben velem is ez lesz, hogy inkább szar kapcsolat, szar ismerősök, és idősebb koromban jövök rá, hogy elcsesztem az életem egy csomó idiótára.
De ennek semmi köze a feminizmushoz vagy épp a nőgyűlölethez. Ez olyan, mintha a gluténmentes termékeket hibáztatnám, mert ÉN nem vagyok képes önmagamon dolgozni, és béna pasikat fogok ki magamnak.
Ja, baromi rossz, mikor rájövök, hogy magamnak ástam fütyörészve egy gödröt, amibe önként beleugrottam, és most omlik befele a fala, én meg megfulladok, de ha elkezdek mindenkit hibáztatni, semmivel nem leszek előrébb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!