Létezik még ilyen lány? Sajnálatos volna ha nem, mert akár hiszitek, akár nem, nekem és férfitársaimnak még mindig ő (k) az álmunk. Részletek lent.

Nem tudom, emaileket hogy kell küldeni szóban, nálunk minden emailben megy, nyoma kell legyen. Számlák, szerződések, kivonatok, ezeket nem tudom beolvasni egyesével.

Nem vacsora közben küldöm ezeket, nyilván, ha egyedül eszem, akkor sem telefonozok, de te azt írtad, "nem használ okostelefont".

Nos, nekünk bent össze kell dolgozni, nem mindenki jár be minden nap, mert otthonról is tudnak dolgozni, de ha bent vannak épp, én pedig nem, és épp a buszon ülök, egy kattintás, hogy átküldjem a cuccot, amit kértek, és ne tartsam fel a munkáját azzal, hogy megvárjam, míg gép elé keveredem.

Sokkal több emailt kapok egy nap, mint telefonhívást. Plusz a főnök naptárát is látjuk, amit napról napra szerkeszt, és ha az ügyfelek jönnének megbeszélésre, tudunk nekik időpontot mondani, hogy mikor szabad. Ő szinte sosem veszi fel a telefont, mert folyamat tárgyal, ide-oda mászkál hivatalos ügyekben. Messengerre előbb válaszol, mint csörgésre.

"legyen még egyszer az életemben egy ilyen angyal mint ő volt, és ne változzon meg"

Ez szerintem egy rossz hozzáállás. Nem lesz olyan senki, "olyan, mint ő volt" (már ő sem "olyan, mint ő volt"). Ez egy múlt -tudat, ami hasonlít, emlékezik, - nem alkalmas meglátni valamit /valakit "amint van", amilyen. Ha társat keres valaki: nulláról kell indulni, minden előítélet, prekoncepció nélkül. Csak figyelni, szemlélődni. És a szerelem úgy jön, mint a villám, lesújt váratlanul az áldozatára. "belestem" "beborít " a szerelem - a kifejezések is azt sugallják, a szerelem nagyobb nálunk...- ezt a Shakespeare drámákból lehet tanulni. (1)

Nagyon furcsa és kifacsart a gondolkozásod. Mi az, hogy "elhoztál" egy lányt a dzsungelből? Kicsit úgy hangzik, mintha árverésen vetted volna, aztán most kiderült, hogy nem úgy szuperál, ahogy az ismertetőjében írták, ezért becserélnéd.

Házastársat nem így szokás keresni a mai világban, még egyelőre ebben az országban sem. Talán először ismerd meg a hölgyet, alaposan, hogy kiderüljön, valóban megfelel-e az elvárásaidnak, és csak ezután vidd oltár elé.

Nagyon végletesen gondolkodsz. Tényleg csak az a két verzió van, hogy valakinek vagy egyáltalán nincs okostelefonja, vagy ha van, akkor biztosan a családi vacsora közben is csak azt nyomkodja? Tényleg csak az a két verzió van, hogy vagy nincs fent egy közösségi oldalon sem, vagy azt is posztolja, ha pisilni megy? Tényleg csak az a 2 verzió van, hogy vagy soha nem foglalkozik a szépségápolással, vagy tele van műanyaggal az egész teste? Kicsit gondolkozz el ezeken...

Nyilvan le leszek feminácizva, de az utolsó kommented után az a kérdés felmerült bennem, hogy mit adtál te az anyagi javakon kívül annak a nőnek? Vajon miért érzett késztetést arra, hogy veled ne foglalkozzon, helyette csak az "almás" kütyüket nyomkodja és csak a barátnőivel töltse az idejét (már ha valóban így történt)? Jól megismertétek egymást, mielőtt összekötöttétek az életeteket? Tényleg annyira hatalmas változás volt ez az ő szemszögéből is? És még egy csomó egyéb kérdés is felmerül ilyenkor.

Én a mai világban nem igazán tudok elképzelni egy olyan intelligens, a világ aktuális dolgaiban tájékozott, modern nőt, akinek nincs okostelefonja, semmilyen szinten nem jártas a közösségi oldalak világában, nem foglalkozik a külsejével (de mégis mindig gyönyörű, még ébredéskor is), és közben teljes lelkesedéssel takarít, főz, és minden egyéb módon igyekszik az "ura" kedvére tenni.

Nő vagyok, jó ideje feleség és anya. Közös kasszán vagyunk, a férjem jóval többet tesz ebbe a kasszába, mint én. A takarítást nagyrészt én csinálom, de ha úgy adódik, nem érzem kellemetlennek segítséget kérni a páromtól. Általában ő szokott főzni, mert szereti, élvezi, és általában jól csinálja :) ellentétben velem. A bevásárlást együtt intézzük. A nagyobb kiadásokat mindig megbeszéljük, függetlenül attól, hogy számszerüsítve ki mennyit tesz a kasszába. Mindkettőnknek van okostelefonja, és mindketten aktívak vagyunk több közösségi oldalon is, de egyikünk sem nyomkodja a telefonját, amikor mondjuk vacsorázunk, vagy csak úgy beszélgetünk. Viszont mindenki telefonnal megy magywcre :) szörnyűek vagyunk, de egész jól elvagyunk így már több, mint másfél évtizede 😀

"Azt hittem elragadhatom minden szépségedet és csak a tested volt enyém

A test sajnos nem örökkévaló

A testnek rendeltetése a gyönyörűség de a szerelem nem övé

S most már hiába is akarnám megtartani szellemed

Szökik szökik tőlem mindenfelé mint egy felriasztott kígyófészek

S gyönyörű karjaid a messzi horizonton mint hajnal-színű kígyók búcsúra tekeregnek

S én itt maradok zavartan döbbenten itt maradok belefáradva ebbe a szerelembe melyet lenézel

Úgy szégyellem ezt a szerelmet melyet te annyira megvetsz

A test lélek nélkül soha nincs

Hát hogy remélhetem hogy régi testedet újra elérem ha lelked oly távolra szakadt tőlem

S a tested is utolérte lelked

Mint minden eleven test

Ó te aki csak holtan voltál enyém"

[link]