Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit csinálok rosszul ha nem kezdeményez nálam egy lány sem?
Annyi lány tetszik, de egyikőjük sem tesz semmiféle közeledést így hát mindig magányos vagyok a lányokat illetően.
Van, hogy észre sem vesznek (lehet nem is akarnak) és van, hogy csak megnéznek.
21/F
A 19-es válasza tökéletes. Nagyon pontosan írja le, hogy hogyan játszanak a nők éveken át csiki-csukit az exükkel, én is pontosan ezt látom. Egyszerűen mintha arra lennénk programozva, hogy egy bizonyos korban találjuk meg az igazit. Azok a nők, akik 30 évesen keresik ezt, már nem ugyanolyanok, mint az első csalódáson át nem esett 17-20 évesek. Utóbbiak még tényleg a szívüket-lelküket adják oda. Aki ezen már túlesett, az mindent az első kapcsolatához fog viszonyítani. Én is csomó ilyet látok, hogy össze-összejönnek ugyanazzal.
Én nő vagyok,és a mostani barátom előtt 6 évig nem volt senkim, és azelőtt is inkább nem volt, mint volt. Próbálkoztam, ahogy tudtam, pofára estem rengetegszer. Nem vagyok kövér, csinosan öltözöm, szerintem az arcom is egész szép. Viszont nem sminkelek harsányan, nincs műkörmöm, introvertált vagyok. Valamiért, talán ezért, észre se vett senki. Szerintem nézzetek szét jobban, mert sok nő szenved azért, mert minden férfi mindig csak pár feltűnő nő után fut, a többieket észre sem veszik.
"Én nő vagyok,és a mostani barátom előtt 6 évig nem volt senkim, és azelőtt is inkább nem volt, mint volt. Próbálkoztam, ahogy tudtam, pofára estem rengetegszer. Nem vagyok kövér, csinosan öltözöm, szerintem az arcom is egész szép. Viszont nem sminkelek harsányan, nincs műkörmöm, introvertált vagyok. Valamiért, talán ezért, észre se vett senki. "
Más a szó szerinti _senki_, meg más az, hogy te ezt állítod, mert aki kezdeményezett, azon átnéztél. Ismerjük a női túlzást, ahogy a nők működését is: csak az a kezdeményező számít, aki valamiért feltűnik. Vagy nagyon vonzó, vagy nagyon botrányos, de nyomot hagy. Fogadok, hogy legalább egy tucat próbálkozó volt, csak költői túlzással élve ezt nullára kerekíted, mert neked azok nem pasik. Fun fact: nem csak a pasik felső 20%-a pasi. Bocsi, szar lehet.
"# 10
Ha pusztán a kérdés száraz, objektív oldalát nézzük, szerinted hogy jön ki matamatikailag, amit írtál, vagyis hogy a férfiak többsége nem kell senkinek, a nők többségének meg van barátja?"
Úgy, hogy pontatlan ez a megfogalmazás. Nem az van, hogy a férfiak többsége egyedülálló, a nők többségének meg van barátja, hanem az, hogy a fiatal férfiak többsége egyedülálló és szenved, mint a kutya, a velük egykorú nők pedig vagy párkapcsolatban vannak, vagy "szinglik", ami az ő esetükben nem egy degradáló jelző, és nem a kiszolgáltatottság párosul hozzá, hanem az, hogy amint úgy akarják, jeleznek, és a férfiak nagyon nagy halmazából válogathatnak, és annak mondanak igent, akit akarnak. A férfiak kénytelenségből egyedülállóak, és nem tudnak változtatni ezen, a nők viszont ha azok, akkor önként azok, és akkor változtatnak rajta, amikor akarnak. És akinek igent mondanak, az rendszerint a pasik krémje, akinek adott esetben titokban több csaja is van, és innentől van az a logika, amit a 19-es leírt.
Hogy szemléletesebb legyen:
Van 100 üres lakás és van 100 lakáskereső. A 100 lakásból mind üres ugyan, de nem mindet akarja kiadni a tulajdonosa, ezért a piacon van mondjuk 80, ami állandóan üres, a többi meg hol megnyílik, mint lehetőség, hol nem. A 100 lakáskereső viszont nagyon és azonnal akar lakást, mert vagy tömegszálláson lakik, vagy hostelben, vagy vidékről kénytelen feljárni, esetleg az utcán, vagy havernál kell meghúznia magát. Neki nincs választása. Nincs alkupozícióban, ő nem teketóriázhat. Ezért jóval számszerileg is nagyobb az igény a lakásokra, mint fordítva, de ha ugyanannyi lenne, akkor is jóval nagyobb lenne az igény, mert a lakáskeresőnek sokkal jobban kell a lakás, mint a tulajdonosnak az albérlő. Ha egy lakás megüresedik, azonnal ráugranak húszan, és az üres lakások tulajdonosai pedig castingolnak a bérlők között, hogy ki az, aki már elsőre is olyan benyomást kelt, hogy megéri neki kiadni több évre. De úgy általában nem szívesen adják ki, vagy csak nagyon sok megfontolás után, mert jól jön ugyan a bevétel, de mindig kockázatos egy lakást, a saját értékes tulajdonomat egy idegenre rábízni, szóval nagy bizalom kell hozzá. Ezzel áll szemben az az elemi igény, hogy legyen fedél a fejem felett.
Nos, így már világosabb?
#10-es voltam.
20as vagyok. Nem,tényleg nem volt senki, két stalkert kivéve. Nem tudok ennél többet mondani. Olyanok voltak, akik kezdeményeztek, és mielőtt bármi történt volna, eltűntek, leléptek. Már csak sima szexnek is örültem volna, de ez sem jött össze. Nagyon sok pofáraesésem volt, pszichológushoz is jártam, hogy csináljon már valamit. Borzalmas időszak volt, örülök, hogy vége.
Nem tudom, tetszettem-e olyannak, aki nem jelezte semmilyen módon. Erről természetesen fogalmam sincs.
Khm...
"Nem tudom, tetszettem-e olyannak, aki nem jelezte semmilyen módon. Erről természetesen fogalmam sincs."
vs.
"Nem,tényleg nem volt senki, két stalkert kivéve. "
illetve "kezdeményeztek, és mielőtt bármi történt volna, eltűntek, leléptek"
Ezeket mégis hogy kell érteni?
Mert bizony ha az a két "stalker" nem 50-es kopaszodó, ballonkabátos cukrosbácsi volt, akkor igazán oda lehetett volna kedvesen menni hozzájuk, hogy "Szia, ne haragudj, de észrevettem, hogy nézel, tetszem neked, vagy esetleg ismerjük egymást valahonnan?" (NEM! bunkón, hanem kedvesen).
Mert lehet, hogy esetleg szűz srácokról volt szó, akiknek a földbe taposták az önbizalmát. Esetleg olyanokról, akiket eddig mindig mindenki nagyon csúnyán, megalázóan visszautasított és már rettegnek nőkhöz szólni.
Én személyesen voltam szemtanúja olyan esetnek, amikor a srác odament a buszmegállóba két lányhoz úgy, hogy "Sziasztok, bocsi, ne haragudjatok..." erre már vágták is rá, hogy "Van barátom, nekem is." és a 6 fős fiatalokból álló társaság gúnyosan kuncogott, akik nem is ezzel a két lánnyal voltak. Rajtam látta a srác az együttérző tekintetet mikor felvettem vele a szemkontaktust és majdnem síró elcsukló hangon "Csak azt akartam megkérdezni tőlük, hogy elment-e már a 914-es, mert nem jó a futár kijelzője."
Amikor sok száz, sok ezer ilyen eset ér, akkor már inkább nem is próbálkozol. Idegennél azért nem, mert ott nincs kapcsolódási pont, munkahelyen, iskolában, lakókörnyezetben meg azért nem, mert ott egy újabb visszautasításnak sok olyan tanúja lenne, aki ismer és rendszeresen találkozol velük.
Az "eltűntek, leléptek" eseteknél is hogyan kell értelmezni? Hogy esetleg kedvesen válaszoltál nekik, mint egy idegennek és közben 0 érdeklődést mutattál feléjük és már ők érezték magukat vallatótisztnek, mert amit kérdeztek arra válaszoltál, de arra is szűkszavúan, ezzel szándékosan kínos csendet előidézve egy introvertált embernél?
Miért van az, hogy mikor a jóképű herceggel sodor titeket össze a sors, akkor bevetitek az összes olyan női praktikát, amik sosem eredményeznek kínos szituációt, ám mégis egyértelművé teszik, ha vonzódik hozzátok az illető, hogy zöld utat kap tőletek?
Ne kelljen már sorolnom, amiket jóképű álomlovag ismerőseim példájából első kézből tudok.
Véletlen megcsörgetés, integetés (már az is van Facebookon), akár éves szünet után is. Ha válaszol, akkor "Bocsi, véletlen volt. Tudod milyen ügyetlen vagyok/most kaptam új telót/stb. De HA MÁR ÍGY ALAKULT, AKKOR.... (szakmába vágó kérdés, megoldódott-e egy régi ügyed, hogy vagy mostanában, nem tudnál-e ebben/abban segíteni, stb.
Munkahelyen, iskolában: "Véletlen" sokszor találkoztok a folyosón, liftben, mosdó előtt, összeütköztök, mert "véletlenül" elbambulsz.
Bármilyen ismert hobbija iránt érdeklődést mutatsz. Ha túl átlátszó lenne, akkor van egy öcséd, bátyád, haverod, szomszédod, stb.
Csomószor hozzáérsz, lesöpröd a ruhájáról a szöszt.
Kiprovokálod, hogy a párkapcsolatokra terelődjön a téma. Ilyen "Fú, de elegem van mindenből." vagy "Kivagyok teljesen és mégis be kellett jönnöm dolgozni." és már egyből jön a "Miért?" kérdés.
Erről könyvet lehetne írni. Érdekes, hogy manapság azzal van tele az összes női magazin, hogy a mai férfiak milyen félénkek meg férfiatlanok, miközben nagymamáink korában még népszerűek voltak ezek a praktikák.
Ezek jelezték a férfi számára, hogy van némi érdeklődés a nő részéről. Tudjátok, mint a kereskedelemben. Van az, amikor van egy boltod és bemennek a vásárlók. Lehet, hogy sokan nem vesznek semmit, de egyrészt ott már látni fogod miért nem, mert a legtöbb érdeklődik és a termék hiánya, minősége vagy az ára tántorítja el, másrészt aki bemegy az már vevőjelölt.
Meg van az MLM, amikor úton-útfélen le kell szólítanod az embereket meg könyörögnöd, rájuk tukmálnod a sok esetben értéktelen, más esetben túlárazott termékedet és az emberek 90%-a el fog utasítani, de ha elég hajtós és pszichopata vagy, akkor még sikeres is lehetsz benne, mert rámész a mennyiségre és ha 1000-ből nem, akkor 10 vagy 100 ezerből fog majd valaki horogra akadni.
Na ez van most. Régen a nők is érdeklődtek legalább a számukra szimpatikus férfiak iránt, ma meg semmi.
A mai lányok már azt jelnek tartják saját részről, ha válaszolnak pár kérdésre, meg esetleg megeresztenek egy erőltetett mosolyt, majd elsírják a bánatukat névtelenül, hogy "Ma is beszélgettem vagy 20 férfivel, aztán egyik sem hívott el randizni. Jó, mondjuk abból 18-at simán visszautasítottam volna, de azért akkor is jól esett volna az egómnak, ha elhívnak. De még az a kövér informatikus srác sem, pedig mikor lefejelte az íróasztalt még el is nevettem magam és azt mondják szexik a gödröcskéim... Tényleg igaza volt anonymous47324-nek az instán, hogy csúnya vagyok! Én egy csúnya 1/10-es lány vagyok, aki nem kellek senkinek. Még azoknak sem, akik nekem nem, hiszen egyik sem kezdeményez. Brühühűűűű!
Az egyik stalker egy négygyerekes apuka, a másik egy harmincas, aki többek között szétverte egy szoba berendezését, és egyéb dühkitörései voltak. Lazább baráti kör tagja volt, de mindenki megszakította vele a kapcsolatot, illetve sokakat ő üldözött el. A mai napig mindenki véleménye, hogy nem normális.
Az, hogy akik érdekeltek, eltűntek, leléptek, annyit takar, hogy flört történt, esetleg randik is, volt, akit én hívtam el valahová, volt, aki engem hívott, stb. és egyszer csak eltűntek a balfenéken, más nőkkel, vagy csak úgy. Számon se tudom tartani, hogy hány ilyen történt. Mindig volt valami mézesmadzag, amiből semmi se lett.
Kétségtelen, hogy én nem csináltam valamit jól, nem hibáztathatok csak másokat, de a saját eszköztáramból mindent bevetettem, hogy legyen valakim, 6 évig mégsem sikerült.
A stalkereket elhiszem és jól is tetted, hogy nem jöttél velük össze, de biztos vagyok benne, hogy túl magasra teszed a mércét (még ha a saját megítélésed szerint esélyt adsz a "csúnya, dagi, akármilyen" pasiknak, akkor is). Főleg, ha így mondod, hogy minden eszköztáradat bevetetted.
Igaz, hogy a társkeresők az internet pöcegödrei, de ha a 6 év alatt kimozdultál a lakásból, akkor nem hiszem el, hogy senki nem próbálkozott.
22 Volt egy cikk, hogy egy ismeretlen híresség valamilyen Palvin Barbara egyedülálló és nem akar ismerkedni senki vele! Hogy lehet ez?
https://www.youtube.com/watch?v=v7YBCgCgcoE&t=331s
2 perc 15 mp utan
Nekem nem kellene!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!