Én is kifejtem a történetemet, miért nincs csajom?

Én a netes részére térnék ki, szóval ráírsz a csajra mert tetszik képről, de állításod szerint a beszélgetésetek nem győz meg arról, hogy érdemes találkoznotok.

De érted szingli vagy kapcsolatot akarsz, mindenkinek arra van ideje amire szánni akar. Írtad a programokat, de nem hiszem el, hogy nincs egy nő a neten aki tetszik visszaír, és katasztrófa lenne a találkozó.

Vetted a fáradtságot, hogy regisztrálj ilyen oldalra/oldalakra, ráírj lányokra, akkor fa*zom legalább 1-2 találkozz már.

Abszolút az internet egy hatalmas könnyítés az ember életébe, én is onnan ismerem a menyasszonyomat, aki remélem a feleségem és a gyerekeim anyja lesz majd a nem túl távoli jövőben.

Én csak ennyit akartam írni

Sok sikert hello

"Egy nő mellett ne kelljen már ott lenni minden nap délután háromtól"

Ez olyan, mintha azt mondanád, egy nő ha szexet akar, nehogy elvárja már, hogy 10 percnél tovább tartson.

Te nem szereted a nőket, nem vágysz nőre, nem vágysz szexre, szerelemre, csak azt gondolod, hogy vágysz, sőt, talán még ezt sem, csak egy nyűgnek tartod az egészet, azt is csak azért tartod számon, mert ezt nevelték beléd, hogy ez egy kipipálandó dolog az életben.

Szerintem fontos, hogy az ember tisztába jöjjön saját magával és a saját vágyaival és nem a külvilágban látott szokások szerint éljen, hanem a szíve által diktált dolgok szerint. Lehet, hogy szeretnéd körbevitorlázni a Földet egymagad, vagy sakknagymesterré válni, vagy barlangban élni 2 másik férfival, akkor tedd azt, mert senkinek nincs joga hozzá, hogy megszóljon vagy elvárja tőled, hogy legyen nőd!

#13

Pontosan azt csinálom amit leírtál. És gondolhatnám, hogy igazad van. De nincs.

Én nem egy egész életen át tartó "hobbinak" szeretnék nőt. Nem fogok bebúrkolózni egy olyan sematikus életbe ahol annyi megy, hogy reggeltől meló, írány haza és lefekvésig az asszonyt kerülgetem. Néha elmegyünk közösen az Auchanbe, két hetente találkozunk a szintén ilyen életet élő ismerősökkel valaki lakásában és két havonta megiszok egy sört a haverokkal este 6-tól 20-ig, mert utána menni kell a nőhöz haza.

Nem az van, hogy nekem nem kell nő. Nekem ilyen nő nem kell. 60 évig nézni egymást a lakásban úgy, hogy közben a világ tartogat 100000 más dolgot. Szükségem van egy stabil nőre az életemben, de nem úgy, hogy az egész róla szóljon. Ilyenért nem érdemes embernek születni. Ennyit egy csimpánz párkapcsolata és élete is tud.

Erős Zsoltnak és Fa Nándornak is volt/van nője, és az ő életük sem abból áll, hogy napi 6-8 órát ugrálnak a feleségük közül. Sőt, náluk mindennapos dolog az, hogy soha többet nem jön haza a férfi, mint ahogy már Zsolt sem. És mégis ragaszkodik hozzájuk egy nő, mert ezek a nők nem kisajátítani akarták ezeket a férfiakat, hanem társként kísérni őket az életben. Velük lenni amikor csak lehet, de nem rátelepedni az egész életükre.

"Ez olyan, mintha azt mondanád, egy nő ha szexet akar, nehogy elvárja már, hogy 10 percnél tovább tartson."

Ez egy marhaság.

Én nem azt mondtam, hogy magasról tenni kell a nőre, semmibe venni és csak heti ötször 10 perc alatt lerendezni. Ilyen nőre sincs szükségem.

Remélhetőleg a kérdezőnem hallgat majd azokra a ''''férfiakra'''', akik már teljesen átmentek nőgyűlölőbe, mert nincs siker ezen a téren náluk.

Egy normális kapcsolat nem arról szól, hogy sülve-főve együtt vannak. Na de az elején, amikor még ismerkedik a páros és szóba sem jöhet az összeköltözés (hisz ahhoz bizalom, a másik megismerése és idő is kell [fél évnél korábban összeköltözni a legritkább esetben sül el pozitívan, de inkább 1 év]), akkor bizony együtt kell tölteni a sok időt.

Ilyenkor még nincs ott az, hogy passzívan is együtt vagytok minden nap, mert együtt éltek. Csak és kizárólag az aktív idő számít (és létezik). Egy kapcsolatot pedig nem lehet úgy elmélyíteni, hogy hetente 5 órát találkoztok. Igen is együtt kell tölteni a hétvégét és hétköznap pedig ~két nap 2-2 órát. Ezzel már lehet valamit kezdeni.

Így kialakulhat mélyebb kapcsolat a felek között és fél-1 év múlva lehet összeköltözni.

Ami természetesen nem fogja azt jelenteni, hogy onnantól nem kell időt szánni a másikra, hisz ott vagyunk a másik mellett úgyis. Egyszerűen könnyebb lesz ezt megvalósítani. (Már ha akarja is az ember.) Ugyanúgy a hétvégéből legalább az egyik napot a másikkal kellene tölteni, közös élményeket szerezni és ilyenek.

Felnőttként sajnos-nem sajnos már dolgozik az ember. Így nincs annyi szabadideje, mint gyerekként volt. Okosabban kell beosztani tehát. Arra kell időt szánni, ami fontos nekünk.

Akinek megterhelő az, hogy a 168 órából 20-25 órát a párjával töltsön, annak nem való párkapcsolat. Ez nem a másikra telepedés. Nem kisajátítás, hanem ahogy a kérdező is írta, az ember TÁRSAS LÉNY. A párkapcsolat pedig eléggé a társunkról szól. Jobb esetbe a legjobb társunkról, akivel időt akarunk tölteni.

Minden akarat kérdése. Ezért van kevés működő kapcsolat, mert olyanok lépnek kapcsolatra, akik nem illenek össze. Ez által nincs meg a kellő akarat sem, hogy úgy éljék az életüket, hogy az közösen is jó legyen.

16: Nem azt vetted le, nem sikerült átvenni a lényeget a 6, 13-ban magyarázottakból, megpróbálom máshogy.

Másoknak més a motivációjuk, más a rangsor az életükben.

10-es skálán 1000 a szerelmi és szexuális késztetés, és minden más 2 alatt.

Fel sem merül az az érzés bennük, hogy "kell" a nővel lenniük, hanem megőrülnek érte, hogy minél többet legyenek.

Nem kell összeszorítani a fogat, hogy mikor telik le az X idő, ami elég neki, mert annak a többszörösére vágynak égetően.

És EZ az a tartalom, ami döntő, nem az együtt töltött idő, hanem ez a minőség, ami sugárzik belőlük.

Vannak férfiak, akik arra születtek, hogy szeressék a nőket, és ez az életük vezérfonala és vannak, akik nem.

"Vannak férfiak, akik arra születtek, hogy szeressék a nőket, és ez az életük vezérfonala és vannak, akik nem."

Nőket? Én maximum egyet szeretnék és kész. Nem vagyok megőrülve a nőkért. Rengeteg féle nő van. 20-ból külsőre tetszik 12, aki meg érdekelne is az körülbelül 2 a 20-ból.

Szerintem erre nem születik senki. Azok az ismerőseim burkolóztak mindig bele a kapcsolatukba és nem törődtek semmivel szinte, csak a nőjükkel akiknek amúgy sem volt szinte semmi az életükben. Nekik a nő lett az életük, mert addig csak bóklásztak a mindennapokban.