Akik megcsalják huzamosabb ideig a párjukat miért várnak megbocsátást mindig?

Mert eddig is elnézték nekik.

Neked sem beszólogatni kéne, azzal nem fogod megoldani a problémát, hanem elgondolkodni azon, hogy milyen kapcsolatban élsz, és érdemes volt-e együtt maradnod vele?A beszólogatásokból ítélve, elég szarban, és nem volt érdemes.Nem tudtál továbblépni a megcsaláson, akkor minek kínlódsz még benne?Csodára vársz?Az nem lesz.

Miért a barátnőd még? Teljesen érthető, hogy ha vagy akkora marha, hogy nem szakítasz megcsalás után, akkor bunkó lehessen veled.

Hisz kvázi ezzel elismerted, hogy azt csinál amit akar, mert te annyira függesz a kapcsolattól, hogy nem teszel ellene.

Sok esetben az emberek a figyelem hiánya miatt lépnek félre. Én sosem csaltam meg a páromat, de akkor voltam a leggyengébb, mikor volt egy olyan időszaka, hogy hetente egyszer láttam, napközben b.ott visszaírni bármit, elfelejtette, hogy valamit megbeszéltünk, meg a randinkat elcseszte azzal, hogy a környéken bulizó haverjait odahívta. Szóval le lettem szarva és semmibe lett véve az, ami nekem fontos vagy szent. És ezerszer megbeszéltük, aztán hiába, minden ugyanolyan maradt. Igen, bennem is bennem volt, hogy mi a făszt csináljak, hogy végre komolyanvegyen vagy valakitől megkapjam a figyelmet, ha már ő szarik rám, de szakítani nagyon nehéz volt, mert mindig a határon mozgott, bennem tartva a reményt, hogy lesz még olyan, mint régen és ez csak átmeneti. És ahányszor mondtam neki, hogy ez így szar, mindig úgy tűnt, megoldjuk, aztán rá pár napra ugyanaz a szeleburdi, szavahihetetlen idióta volt, aki miatt éjt napallá téve stresszeltem, hogy mi lesz, nem akarom elveszíteni, mit tehetnék, miért mutat felém törődést néha, ha amúgy leszar... Nagyon rossz játszma volt. Aztán mikor sokadszorra bejátszotta a szokásos hisztijét, hogy neki most ez és ez a baja és inkább hazamegy meg én ne akarjak neki segíteni, mert nagyfiú, akkor mondtam, hogy folyamatosan ellöksz, nem hagysz segíteni, băszol a kapcsolatunkra és nem is akarsz rajta dolgozni, akkor tessék, úgy menj haza, hogy többet nem jössz, mert én nem tudok így hűséges lenni és unom már, hogy a kollégám is közelebb enged magához, mint te a rideg, makacs okostojás fejeddel.

Szóval nem, nem csaltam meg, de ebben az időszakban nagyon is jólesett, hogy valaki fogadja a törődésemet, mégha nem is volt köztünk semmi amúgy. De sokszor bennem volt, hogy bár ott lenne és látná, hogyan kellene normálisan viselkedni és bár észbekapna a saját önzősége helyett. Szar, mikor zárt ajtókat versz és a pároddal semmit sem tudsz kezdeni, vagy azért, mert annyira makacs és magánakvaló, mint nálam, vagy azért, mert olyan szerencsétlen, cselekvésképtelen, mint másoknál.

Az ember akkor csinál ilyesmit, ha nem látja, hogy akarja a párja őt. Akkor viszont egyesül a "hiánypótlás" és a figyelemfelhívás egy megcsalásban.

9-es +1, csont ugyanebben a szituációban vagyok és teljesen átérzem. Megcsalni nem fogom, de ha a sarki zöldségesnénitől több figyelmességet kapok, ideje lesz lépnem.

29n