Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Csak én lennék ilyen szerencsétlen?
Látom az embereket magam körül, mindenki megtalálja a társát, én viszont képtelen vagyok rá. Voltak komoly kapcsolataim, több évesek is, és mégsem sikerült megtalálni az egyensúlyt senkivel maradandóan. Vagy én nem akartam, vagy a másik nem tett eleget bele a közös életbe. Én értem, hogy nem egyszerű, de másoknak, hogy sikerül?
Vagy csak nekem lennének túl megugorhatatlan elvárásaim, és mások könnyebben kötnek kompromisszumot? Lehet, sajnos nem vagyok túlzottan simulékony ember, de ez inkább azért van, mert nem is érzek érdemben semmit az adott "jelentkezők" iránt többnyire.
Szoktam én is kezdeményezni, bár bevallom elég ritkán.
Egyébként még az érdekelne, hogy hol érdemes egyáltalán ismerkedni? (Budapesten) Meg eleve, hogy megy ez? Sosem ismerkedtem még így nagyon. Legtöbbször interneten, vagy ismerős által.
Lehet, hogy gáz, de itt vagyok 23 éves nő létemre, és ötletem sincs, hol kezdhetnék ismerkedni.. Köszönöm a segítséget, kritikát, és köszönöm, ha végigolvastad.
Én azt tapasztalom, hogy csak szerencse az egész. Persze lehetsz saját szerencséd kovácsa, ha mondjuk hobbidon keresztül ismerkedsz, de hiába előny a közös érdeklődés, vonzalommal már ritkán van így, és akkor még ezernyi része van egy kapcsolatnak, ami kicsaphatja a biztosítékot, és tönkre tehet mindent. Szerencse. Csak ennyi.
Azok a pártaláló ismerőseid is valószínűbb, hogy olyan élettelen kapcsolatokat találtak, mint te, csak max benneragadnak, gyerek után meg már mindegy is mi van...
Szomorú dolog ez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!