Ti próbálkoztatok már netes társkeresővel?

Szándékosan nem. Valahogy erőltetettnek érzem, ráadásul olyan megalázó helyzetekbe sodorja az embert, ami más ismerkedési módoknál nem fordulna elő. Onnan tudom, hogy sms társkeresőztem még az ókorban. Igaz, az nagyon lutri volt. Nagyon kellemetlenül éreztem magam, ha a másik nem tetszett, főleg ha az illetőnek én bejöttem. Csak 2 találkán vettem részt. Az egyiken kölcsönösen utáltuk egymást, a pasi mégis kötelességszerűen le akart smárolni. A másik srác annyira odavolt értem, ott helyben felhívta egy haverját, hogy elújságolja neki, hogy mostantól új életet kezd, majdnem megkérte a kezemet, komolyan mondom, azt se tudtam, hogy szabaduljak...

Volt aki éppen recskázott a telefon túlsó oldalán, mikor beszéltünk...De volt olyan is, aki a hangjával, stílusával megfogott. Addigra már épp eljutottam oda, hogy nem próbálkozok többé, de ő nagyon kitartó volt. Végül elküldtem őt egy evangélizációra, gondoltam jót fog tenni neki a régi gyülekezetem. Azt nem mondtam, hogy én is ott leszek. A templomnál minden szembejövőt megállított, ismernek-e egy ilyen keresztnevű lányt. Végül az egyik idősebb hölgy sejteni kezdte, hogy rólam lehet szó, így szárnyai alá vette a fiatalembert, aki végigülte az evangélizációt és hazafelé is együtt mentek egy darabig. A hölgy ismerősöm mesélte el később a sztorit, de a sráccal is beszéltem, aki nem volt annyira boldog, miután rájött, hogy komolyan mondtam neki, hogy én már nem társkeresőzöm, csak nem tudom, hogyan kell törölni a regisztrációmat. Ez a fiú annyira megnyerte a szívemet, utána még párszor beszéltünk, ő rá tudott volna venni egy találkozóra. Csak elkövette azt a végzetes hibát, hogy amikor közöltem vele, hogy a legjobb barátaim a kutyáim, kioktatott, hogy kutya nem lehet az ember legjobb barátja és ezek után soha többé nem álltam vele szóba.

Akaratlanul itt a gyakorin kerültem már hasonló szituációkba, hol az én önbizalmamat teszik taccsra képküldés után, hol én érzem magam hülyén. Én nem társkeresőzni jöttem ide, mert abban hiszek, hogy csak a teljes ember ébreszthet valóságos vonzalmat, minden más illúzió, ehhez képest úgy belegabalyodtam itt valakivel egy levelezésbe, hogy hónapok óta nem tudom kiverni a fejemből és még azt a kegyelemdöfést sem adja meg nekem, hogy legalább hozzám vágjon egy képet:(