Az introvertáltaknál hogy működik a társkeresés?

Mi valamennyire azok vagyunk a párommal, bár nem 100%-ig. Eljárunk néha társaságba, aztán ott általában csendben a háttérből figyelünk. :D

Nos, mi bekerültünk véletlenül egy haveri társaságba, néha összefutottunk az ilyen baráti összejöveteleken. Egyik srácnál lógtunk mindig, bent nem lehetett cigizni, de vízipipázni igen. Párom akkoriban cigizett, így kijárt az udvarra néha, meg én is kijártam, mert nekem meg fejfájásom-hányingerem lett volna, ha sokáig szünet nélkül ülök bent a szobában 10 emberrel meg a vízipipával, így sokszor egyszerre voltunk kint kettesben az udvaron. Kb egy évig nem is szóltunk ilyenkor egymáshoz, csak csendben álltunk egymás mellett, mint a tök :D

Időközben, ha ott voltak a többiek is, akkor poénkodtunk hogy mit tennénk egymással, stb, már mindenki könyörgött, hogy menjünk szobára, de kettesben meg se mertünk mukkanni. :D

Aztán leszokott a cigiről, de kijárt velem levegőzni :D

Aztán egyszer nem tudom, egy este egyszercsak megcsókolt, mikor elindultunk volna befele. Ekkor kb 2 éve ismertük egymást.

Kiderült, hogy mindketten szívesen rámozdultunk volna a másikra már jó ideje, csak nem mertünk :D

Szóval kell hozzá türelem, az biztos, de összejött, és nagyon jól működik azóta is (azóta már be se áll a szánk kettesben, feloldódtunk :D )

#23

Miért ne működne?

Az extrovertáltaknál hogyan működik a gondolkodás? Ők hogyan gondolnak át csendben, összetettebb problémákat?

Az extrovertáltak, ha egyedül vannak öngyilkosok lesznek? Ők, hogyan tudják magukat elfoglalni?