Az introvertáltaknál hogy működik a társkeresés?

Jó nehezen. Én introvertált fiú vagyok. Nem egy leányálom, mert eddig csak extrovertált barátnőim és jelöltjeim voltak akiknél mindig az volt a szakítás/eltávolodás oka, hogy nem vagyok az a bulizós és beszélgetős típus. Személyesen tudok beszélgetni de interneten és telefonon... az a halálom. Ezt nem volt képes egyik se elfogadni és rövid úton vége lett.

Egy lány volt akivel 7 hónapig voltam együtt, ő nála meg az volt a baj, hogy a barátai és a szülei se bírtak és ez végül a kapcsolat végéhez vezetett. Szóval egész problémás.

Elkezdeni ismerkedni is elég nehézkesen megy, mert teljesen tiszta jeleket kell kapnom arról, hogy a lány vevő rá. Különben nem fogok odamenni. Minden lányt úgy ismertem meg, hogy baráti körökből egyszer csak összefutottunk és úgy azért más a dolog, mert van előtte idő felmérni a dolgokat és nem rögtön cselekedni.

Nagyon érdekes a kérdésed, mert tegnap pont ezen gondolkoztam, azaz nem teljesen ezen, hanem, hogy egy introvertált és egy extrovertált kapcsolata működhet-e.

Egyébként az introvertált személyeknek - köztük vagyok én is - megvannak azért a saját lehetőségeik. Egy társaságból kiszúrni a hasonló személyeket, mert hát ugye introvertáltnak lenni, nem azt jelenti, hogy egész életünk egy szobában éljük le, ott van a net is, szóval simán.

Én introvertált vagyok, de olyan értelemben, hogy ismerkedni szeretek és könnyen megy, csak elmélyíteni és tartóssá tenni nehéz nagyon egy kapcsolatot. Maximális bizalom kell és ehhez elvárom, hogy a másik fél nyomuljon inkább. Ez kicsit hercegnősen hangzik, de ha nem ad elég jelet, hogy kellek neki, akkor mindig az motoszkál a fejemben, hogy biztos csak szórakozik velem.

22L

Elmagyarázná valaki, hogy a 4-es válasz miért lett lepontozva?

Nem panaszkodott, siránkozott, hanem leírta a tapasztalatait. A telefonos dolgot én is meg tudom erősíteni. Még családtagokkal, ismerősökkel sem tudok 10 percnél többet beszélni, élőben viszont teljesen más.