Miért tanácsolják egyesek azt, hogy előszőr egyedül legyek boldog aztán keressek társat?

Nem tudom megérteni az ilyen embereket az oké, hogy ők egyedül is eltudnak lenni, de minek erőltetik rá ezt a másikra? Vannak akik egy jó párkapcsolatban tudnak boldogok lenni. Ezzel mi a gond? Nem a megváltást keresem, hanem szeretnék valakit szeretni és boldog lenni mellette. És nem is vagyok párkapcsolat függő, mert megválogatom kivel legyek együtt.

Azt bírom a legjobban mikor egy párkapcsolatban élő mondogatja ezeket az okosságokat. Általában, ha az embernek van párja, akkor nem, hogy boldogabb, de sok közös programot tudnak csinálni, izgalmasabb az életük, egyedül nem az igazi. Persze barátokkal is lehetne, de nincs sok barátom és ők is ritkán érnek rá.