Miért tanácsolják egyesek azt, hogy előszőr egyedül legyek boldog aztán keressek társat?

"Egyedül boldog lennék, minek kéne pár??"

Hogy megoszd a boldogságodat mással is, olyannal, akit szeretsz.

En egyedul es tarssal is boldog vagyok.

Egyedul is voltak prigramjaim. Tanultam, szorakoztam.

Luzer kapcsolatfuggo pasika reload

N

Azért mondják ezt, mert ha egyedül nem vagy boldog, az sugárzik rólad. Épp ezért nagyobb eséllyel fogsz rosszul választani társat, nem olyan férfit/nőt találsz, aki valóban illik hozzád.

Arról nem beszélve, hogyha a másikban keresed a boldogságot, akkor jó eséllyel tapadós vagy, és mindig mindent együtt akarnál csinálni, ezzel pedig megfojtanád a másikat.

Egyedül kell boldognak és egésznek lenni. Ha már van működő életed önállóan, egyedül, akkor sokkal biztosabb, hogy olyan társ mellett kötsz ki, aki fixen melletted marad.

Írom mindezt tapasztalat alapján, éltem én is olyan felfogással, mint te, ez egy beszűkült tudatállapot. Aztán átláttam a helyzetet.

ma 08:42

Egyedül vagyok, milyen boldogságot? Napokig haza sem mentem, mert minek? Melóba is ha sikerült, beestem. Kinek, minek hajtsak? Mindig óráról órára éltem, ha egyedül voltam.

Viszont, ha van aki szeret és én is őt, örömmel húzok haza, beszélgetés, tervezgetés, szeretkezés, már is van miért másnap felkelni, dolgozni, tenni bármit kettőnkért.

Egyedül vagyok, semmi nem érdekel. Reggel úgy is felkel a nap.

buta, felszínes emberek mondanak ilyet, akik new age-es bullshiten nőttek föl.

nekem is folyton azt mondták, mikor évekig voltam egyedül, hogy még nem értem meg rá, nem jött el az ideje, meg majd akkor jön, mikor nem is számítok rá, meg ezt hogy egyedül legyek boldok, stb. ezeket az elcsépelt mrhaságokat. Persze, én nem értem meg rá 30 évesen, de a 14 évesek, akik párkapcsolatban élnek, azok bezzeg milyen érettek... A magány egészségtelen, és minél tovább tart, annál nehezebb boldogan viselni. Az ember társas lény, természetes, hogy társra vágyik.

Meg mintha csak a zen állapotú, megvilágosodott jógiknak lehetne társuk. Fejleszd magad, érjél még, stb... Közben a felszínes, egyszerű emberek boldog párkapcsolatban élnek.

Mert ha egyedül nem vagy egész, akkor túl nagy terhet raksz a másikra párkapcsolatban, és ez így nem lesz kiegyensúlyozott kapcsolat.

Kivétel persze létezhet, ha két olyan ember jön össze, akik nem egészek egyedül, aztán egymásba kapaszkodnak, előfordul ilyen is. Csak általában ritkán működik jól egy olyan kapcsolat, ahol legalább az egyik fél egyedül nem találja a helyét a világban. Az ilyenek hajlamosak társfüggővé, kapcsolatfüggővé válni, és nem veszik észre a problémákat, idealizálják a párjukat, ennek pedig sosincs jó vége.

Igazatok van, egyedül is működik. Egy éjszakásra kapható ribi mindig volt, van és lesz is, alkalmanként haza lehet vinni egyet, egyet torkosborznak, de köze nincs egy jó párkapcsolathoz:))Akik meg társfüggőségről papolnak, valószínű, soha nem éltek normális kapcsolatban.

Kérdező, ha egyedül kialakítasz egy boldog életet, dong lesz, ha oda belép egy társ. Sok mindent fel kell adnod az addig boldog életedből és egy idő után kirúgod a társad, mert elviselhetetlen lesz a sok változás.