Csajok nem tartjátok szánalmasnak azt a sok férfit aki társkeresőn kétségbeesetten keresi társát úgy hogy szinte mindenkire még a kép nélküliekre is ráírnak?

Én úgy, hogy ebben a szerepben vagyok, még inkább a nőket tartom szánalmasnak. Az igazság az hogy nem jó kedvből csináljuk így, hanem mert KELL.

Régen ha egy férfi megszólított egy nőt, az már hatalmas dicsőség volt egy nő számára és tisztelettel kiélvezte hogy tetszik valakinek. Azóta sokat fordult a világ, persze nem mondom hogy ez volt az ideális.

Ma a nagy egyenjogúságban, meg a modern világ szellemében rájöttek a nők, hogy a PUNCI, szóval nem ők, hanem a PUNCIJUK, hatalom. Az a baj hogy nem fogják fel, hogy hiába válogathatnak kényük kedvük szerint a férfiak között, ami teljesen abnormális, nem róluk van szó, hanem a PUNCIJUKRÓL. Aztán mikor ez kiderül, akkor jönnek a megcsalások, a bunkó pasi veri, leszarja, nem foglalkozik vele, szemét férfiak.

A nőknek jelenleg olyan elvárásaik vannak, amelyeket lehetetlen teljesíteni, de megtehetik mert mindegyik bármikor válogathat. Ki persze milyen teríték közül, de mindig lesz férfi aki b*szni akar és azért megtesz bármit. Ezzel szemben egy férfi, ha nem is mindenképp a farkára gondol és a dugásra, hanem csak szeretne egy társat, egy nőt, akkor elképesztően szenvedés az egész. A sok elutasításról, csalódásról, traumáról, ami pedig ezzel jár még nem is beszéltünk.

Én nem tartom magam szánalmasnak, tisztában vagyok az értékeimmel, nem mások véleménye alapján határozom meg magam. Attól hogy most ezt "KELL" csinálnom, nem gondolom hogy ilyen vagyok. Szóval lehet szánalmasnak, gáznak, szarnak tartani ettől függetlenül én még tisztában vagyok azzal, hogy kényszerből csinálom ezt és nem én vagyok ez, nem ez határoz meg, ettől én még egy értelmes ember vagyok.

Itt megjegyzem, hogy mondjuk kép nélkül és tartósan nem próbálkoznék, mert habár néha én is így csinálom, bármily meglepő, nekem is vannak igényeim, elvárásaim.

Nem szánalmasnak mondanám, inkább borzasztó igénytelennek. Voltam már megszorulva sokkal komolyabb dolgokkal is (albi, kaja), de akkor sem fanyalodtam nekem nem tetsző dolgokra, ahogy nem mentem bele a bizonytalanba csak azért, hogy legyen valami, hanem inkább ezerszer utánajártam meg kivártam a végsőkig.

Egy kapcsolat az embernél egy olyan dolog, ami nagyon széppé teheti és nagyon tönkre is teheti az életed. Más gondozást igényel, mint egy család, vagy egy barátság, többet követel belőled és mindez attól függően lesz nagyon kifizetődő, vagy épp ellenkezőleg kifacsaró, hogy a másik mit produkál, mennyire vagy vele megelégedve, mint partnerrel és milyen a kapcsolat minősége. A legnehezebb feladatnak tartom az ember életében egy jó párkapcsolat és a család összerakását, amire csak érett személyiség alkalmas, jó önismerettel... Legalábbis, nagy mázli kell ahhoz, hogy valaki jót fogjon ki és azzal jól is bánjon anélkül, hogy bármi fogalma lenne magáról vagy a szituról/a másik igényeiről, érzelmeiről. Ehhez képest egy meló tök világos és egyértelmű, még a legbonyolultabb is.

Ezekkel az emberekkel baj van. Sok baj, de a legnagyobb a türelmetlenségük és a vágyvezéreltségük. Nem állnak meg és nem szállnak magukba, nincsenek igényeik, vagy stratégiáik (vagy egyik sem). Ebben pedig nincs semmi tiszteletre méltó vagy követendő, ez egyszerűen olyan, mintha valaki úgy tanulna meg főzni, hogy héjastól beletöri a tojást a tésztába, aztán utólag dobálja ki a darabokat meg szotyizik rajta.

#24: Mondod ezt úgy, hogy bármikor megkaphatod a szexet, ugye? Amit most leírtál, az kb. olyan, mint amikor egy társasági ember leoktatja a visszahúzódó és félénk társát, hogy nem kell társaság ahhoz, hogy jól érezze magát.

Ha tetszik, ha nem, ösztönlények maradunk. Persze, megvannak ezek az emberek társ nélkül is, csak éppen borzasztóan szenvednek. Nincs sikerélményük társkeresés terén és ez rossz érzéseket kelt bennük. Ők gondolom nem érzik, hogy valakinek fontosak, valaki átakarja ölelni őket. Messze nem arról van szó, hogy nem tudják a férfiak a micsodájukat irányítani. Ha ez jött le neked a témából, akkor fogalmad sincs azokról az emberekről, akikről beszélsz.

Igazából nincs választásuk, itt is folyton azt mondják nekik, hogy keressenek, igyekezzenek, ne itt sírjanak. Nem értem, most meg az a baj, hogy teszik amit mondanak nekik?

Aki alapból nem is akar barátnőt, vagy gyűlöli a nőket, az mit keresne egy társkeresőn? Nem értem...

#25

3 éve nincs senkim és kapcsolaton kívül nem szexeltem senkivel. Volt fontosabb és "nemesebb" elfoglaltságom a sportban, a munkámban, másban. Otthon a 4 fal közt lehet, hogy férfiként nekem is az lenne a legnagyobb gondom, hogy fáj a kezem a fäszveréstől, de így más épp eléggé lekötött és lázba hozott, nem vágytam egyáltalán kapcsolatra, sem valami random alakkal a szexre. Amennyi vágykielégítésre szükségem volt, arra meg ott volt a két kezem.

Vegyétek már ki a kezeteket a gatyátokból, ennyire primitív lények nem lehettek!

Miután letudtam az egyedül időmet, ami majdnem 3 év volt, elkezdtem ismerkedni, mert úgy gondoltam, hogy itt az ideje. Nem görcsösen, nem ráfeszülve, de aktívan keresgéltem online, offline egyaránt. Lányok ezt, hogy "csak éld az életed, hagyd, hogy szembejöjjön a szerelem és meghív egy kávéra" kezdetű szöveget hagyjátok abba, mert hülyeség. Nem a szerelem jön szembe, hanem mi jövünk szembe és hívunk meg titeket egy kv-ra az utcán, villamoson, badoon, tinderen, közértben, fb-n stb. Mi azok vagyunk, akik keresünk. Ha nem keresnénk, akkor nem jön veletek szembe a szerelem és hív meg egy kávéra, mert éppen nemesebb dolgokat csinál pl vitorlázók, sportol, alkot, vakcinát fejleszt, start céget indít vagy éppen utcát söpört. Inkább a nőtársaitoknak adjátok tanácsot, mégpedig azt, hogy fejezzék be az önsorsrontást(ami ugyan olyan szánalmas), mert bizony nem mindig fognak szembe jönni. De ne féljetek, én már nem fogok szembe jönni, mert van már akivel kávézó. Derűs estét hölgyeim.

31/f