Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek annak érdekében, hogy elindulhassak a változás útján?
Nagyon el vagyok keseredve és tanácstalan is vagyok. A segítségeteket szeretném kérni abban, hogy hogyan is induljak el a változás útján?
19 éves fiú vagyok tudom, hogy még nagyon fiatal vagyok és előttem áll az élet de sokszor eljutok odáig, hogy elfogadom és lemondok arról, hogy nekem valaha is legyen egy párkapcsolatom. Amit negatívumként említenék meg, hogy nagyon visszahúzódó, csendes és nagyon félénk is vagyok. Sajnos nem merek kezdeményezni a lányok felé. Nagyon gátlásos is vagyok és önbizalmam sem igazán van. Úgy érzem, hogy mid érzelmileg mind a férfiasságom terén is kevés lennék én egy lánynak hiszen van tőlem ezerszer jobb is. Valamilyen oknál fogva egyszerűen hihetetlen számomra és nem is igazán akarom azt elhinni, hogy szimpatikus vagyok vagy lehetek egy lánynak. Nem tudom elképzelni, hogy mit is láthat meg bennem. Hiába kaptam dicséretek, hogy a külsőmmel nincsen probléma sajnos én nem így látom. Azt kell, hogy mondjam visszataszító embernek tartom magamat. Amikor belenézek a tükörbe szó szerint undorodom attól amit látok. Persze azzal, tisztában vagyok, hogy a lányok más szemszögből látnak engem mint én saját magamat. Mivel a lányok nem igazán mutatnak felém érdeklődést vagy egyszerűen a bambaságomnak és a gátlásaimmal köszönhetően nem veszem észre vagy nem akarom észrevenni ha szimpatikus vagyok valakinek. Így ennek köszönhetően én sem nyitok feléjük. Nagyon sokszor megfordult a fejemben az is, hogy prostihoz fordulok bár erre nem lennék büszke. Meg szűz vagyok de mindig úgy terveztem, hogy majd azzal a lánnyal vesztem a szüzességemet akit szeretek és Ő is viszont szeret mert bevallom őszintén nekem érzelem nélkül nem igazán menne. Másrészt pedig utána ha ez kiderülne a későbbiek folyamán akkor a normálisabb lányok sohasem állnának velem szóba én pedig hazudni nem akarok. Nem vagyok bátor de őszinte viszont igen. Úgy érzem én nem vagyok igazán fontos senkinek sem. Társaságba egyáltalán nem járok de nem is igazán igénylem. Hobbim egyedül csak a kondizás. De azt is otthon szoktam végezni mert nem szeretek emberek között lenni. Tudom, hogy semmi esélyem sincsen arra, hogy boldog lehessek de hiába szeretnék fejben rendet rakni egyszerűen nem megy. Lehet azért is nem mutatnak a lányok felém érdeklődést mert állandóan szomorú vagyok és póker arcom van egész nap. Tiszában vagyok vele, hogy a jelenlegi állapotomban semmi esélyem sincsen de egyszerűen nem tudomyhogy merre induljak el, hogy az évek óta tartó gátlásosságot végre legyőzhessem.
Válaszaitokat előre is köszönöm szépen.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Ez egy kib'...szott hülyeség! Ingyenes szakrendelés van mindenhol a környékeden. A legkisebb legszarabb legfostosabb falu is tartozik valamilyen szakrendeléshez.
Ne várj tőle sokat, kapsz egy SSRI-t, aztán segít, ha teszel is magadtól valamit. Ad pár tanácsot.
Ha nem állami, akkor van szakrendelés is némi pénzért. 10-15 ezer Ft és kapsz egy esélyt. Máshogy neki se érdemes kezdeni, magagdtól soha nem fogod elkezdeni.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nem kell ráfogni szegény csajra.
Egyedül magadra haragudhatsz amiért ennyire elhanyagoltad magad. Főleg a szociális dolgokra utalok. Persze hogy szorongasz emberek között, mert ez rögzült be.
Látod a finom süteményt, érzed az illatát... de nem nyúlsz oda érte. Nem próbálod ki. Még ha el os hessegetnek, akkor is ezerszer előrébb lennél ha odamennél hozzá, nem csak szánalmasan bámulnád egy éve.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Olyan nincs, hogy valakit nem érdekel semmi, hiszen mindenkiben ott a kíváncsiság génje, ami evolúciósan kiemelt minket a szobanövényekből.
Olyan van, hogy valaki lusta, nem elég kitartó és úgy áll neki mindennek, hogy nem fog sikerülni. Nem is keresi mi érdekelhetné! Vagy a depresszív, szorogó jellem és az ingerszegény környezet miatt alakult ki ez, amellett hogy genetikailag hajlamos a demotiváltságra. Ezért mondom, hogy szakember nélkül ebből nem lehet kitörni. Talán ha kirúgnának a mamahotelből, vagy nyomás alá helyeznének a szüleid, egy ultimátummal... hogy vagy kezdesz magaddal valamit, vagy ne az ő vérüket szívd. Akkor talán felnősz.
Mert nem anyádnak kell tejet venni, hanem neked. Nem apád nézi át az adóbevallásodat, vagy köti be az internetet hanem te. Nem anyád szedi ki az ételt, hanem te főzöl magadnak.
Majd ha már te kezdesz el idegeskedni, hogy rohadtul elfogyott a gyártósori munkából származó 80 ezred, és még két hét van a hónapból, te meg puffasztott rizskockákon éhezel...
Hidd el, akkor visszasírod még, hogy a lány a vonaton volt a legnagyobb problémád.
Viszont fel fogsz nőni. Elindulsz a változás felé...ha 30 évesen is anyád szoknyája alatt fogsz bújkálni, felejtsd el a változást. Ezeket jól vésd be, mert utoljáta írtam le... jövőheti kérdésednél nem fogom.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Folyton csak azt látom, hogy pontosan tudod mi a bajod... le is írod, de mintha fürdenél az önsajnálatban. Még élvezed is,és elégedetten jelented ki, mintha ez valami végső kinyilatkoztatás lenne.
Pontosn tisztában voltam én is a hibáimmal, de úgy álltam hozzá hogy tudok változtatni, és legalább magamnak elkezdtem ígérgetni.
Tőled SEMMI ígéretet nem láttam. Nem mondod azt, hogy mezei kóró vagyok, de holnaptól elindulok valamerre, ígérem... még azt se. Ha el se tervezed, akkor lóf...sz se lesz ebből...
És ne merd mégegyszer leírni, hogy igazam van :D mert igazam van :d
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!