Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek annak érdekében, hogy elindulhassak a változás útján?
Nagyon el vagyok keseredve és tanácstalan is vagyok. A segítségeteket szeretném kérni abban, hogy hogyan is induljak el a változás útján?
19 éves fiú vagyok tudom, hogy még nagyon fiatal vagyok és előttem áll az élet de sokszor eljutok odáig, hogy elfogadom és lemondok arról, hogy nekem valaha is legyen egy párkapcsolatom. Amit negatívumként említenék meg, hogy nagyon visszahúzódó, csendes és nagyon félénk is vagyok. Sajnos nem merek kezdeményezni a lányok felé. Nagyon gátlásos is vagyok és önbizalmam sem igazán van. Úgy érzem, hogy mid érzelmileg mind a férfiasságom terén is kevés lennék én egy lánynak hiszen van tőlem ezerszer jobb is. Valamilyen oknál fogva egyszerűen hihetetlen számomra és nem is igazán akarom azt elhinni, hogy szimpatikus vagyok vagy lehetek egy lánynak. Nem tudom elképzelni, hogy mit is láthat meg bennem. Hiába kaptam dicséretek, hogy a külsőmmel nincsen probléma sajnos én nem így látom. Azt kell, hogy mondjam visszataszító embernek tartom magamat. Amikor belenézek a tükörbe szó szerint undorodom attól amit látok. Persze azzal, tisztában vagyok, hogy a lányok más szemszögből látnak engem mint én saját magamat. Mivel a lányok nem igazán mutatnak felém érdeklődést vagy egyszerűen a bambaságomnak és a gátlásaimmal köszönhetően nem veszem észre vagy nem akarom észrevenni ha szimpatikus vagyok valakinek. Így ennek köszönhetően én sem nyitok feléjük. Nagyon sokszor megfordult a fejemben az is, hogy prostihoz fordulok bár erre nem lennék büszke. Meg szűz vagyok de mindig úgy terveztem, hogy majd azzal a lánnyal vesztem a szüzességemet akit szeretek és Ő is viszont szeret mert bevallom őszintén nekem érzelem nélkül nem igazán menne. Másrészt pedig utána ha ez kiderülne a későbbiek folyamán akkor a normálisabb lányok sohasem állnának velem szóba én pedig hazudni nem akarok. Nem vagyok bátor de őszinte viszont igen. Úgy érzem én nem vagyok igazán fontos senkinek sem. Társaságba egyáltalán nem járok de nem is igazán igénylem. Hobbim egyedül csak a kondizás. De azt is otthon szoktam végezni mert nem szeretek emberek között lenni. Tudom, hogy semmi esélyem sincsen arra, hogy boldog lehessek de hiába szeretnék fejben rendet rakni egyszerűen nem megy. Lehet azért is nem mutatnak a lányok felém érdeklődést mert állandóan szomorú vagyok és póker arcom van egész nap. Tiszában vagyok vele, hogy a jelenlegi állapotomban semmi esélyem sincsen de egyszerűen nem tudomyhogy merre induljak el, hogy az évek óta tartó gátlásosságot végre legyőzhessem.
Válaszaitokat előre is köszönöm szépen.
Fokozatosan tágítsd a határaidat. Először csak egy héten vagy egy hónapban egyszer menj el konditerembe pl. Gondolkozz el azon, mi érdekelhetne még, milyen hobbijaid lehetnének. Biztos van olyan, olvass utána. Aztán ha mennek ezek a dolgok és rájössz, hogy nem is olyan gáz emberek közé menni, akkor veregesd meg a válladat, és folytasd ezt egészen addig, amíg el nem éred az egészséges önbizalmi szintet, sőt még utána is. Furcsának hangzik, de így van. Én is átmentem ezeken, a fokozatosság a lényeg.
Sok sikert! 22L
Az, hogy AKARJ megváltozni, és akár összeszorított foggal is, de tartósan vállald fel az ezzel járó kellemetlenségeket, amelyek csak addig lesznek kellemetlenek számodra, amíg hozzájuk nem szoksz.
Az, hogy akarsz megváltozni, azt jelenti, hogy nem félsz attól a gondolattól, hogy egyszer olyanná válsz, hogy a mai fejeddel rá sem ismernél magadra.
Összefoglalva tehát mersz olyasmit tenni, aminek esetleg félsz a következményeitől (amiatt, hogy most még ismeretlen a folyamat kimenetele számodra, amiatt, hogy számodra idegen területre lépsz), ugyanakkor vállalod, hogy félsz, mégis megteszed, tehát ERŐT VESZEL MAGADON.
Légy szíves, kérdező, írd meg, hogy mi a véleményed erről a javaslatról, és hogy érzel-e ingerenciát arra, hogy esetleg kövesd. Előre is köszönöm.
Utolsó nagyon remek gondokatok, de ugyan ezt a kérdést felrakta pár napja, és 8 milliárd oldalnyi választ kapott. Nem értem miért teszi fel újra és újra. Mi újat lehet még mondani komolyan?
Nem a kérdést kéne felrakni újra éa újra, mint egy berakadt bakelit, hanem rendesen elolvasni a válaszokat, és elkezdeni CSINÁLNI.
Eskü ennél több segítséget egy 5000/órás pszichomókustól sem kapsz.
Köszönöm. Még mindig #3-as vagyok.
Eszembe jutott még egy javaslat a kérdezőnek, aztán tényleg befejezem a terézanyáskodást:
Akkor fog sikerülni, ha a szexet, mint a változás által elérni kívánt célt, egy előre meg nem határozott időre teljesen elfelejted, és a változást nevezed ki fő célodnak. Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a változás egy folyamat, aminek te mondhatni a tárgya leszel, tehát kicsit olyan, mint amikor egy vihar vonul keresztül rajtad, ami teljesen felforgat. Remélem, sikerült érthetően körülírni a folyamatot.
Egyébként kérdező, nem a férfiasságoddal, valószínűleg nem is a külsőddel van a baj, hanem a szociális alkalmatlanságoddal és a szinte teljesen hiányzó érzelmi intelligenciáddal. Ezek viszont, mivel belső tulajdonságok, fejleszthetőek, csak mivel te a lényegében nulláról indulsz, ezért még ha be is indítod a folyamatot, vagy hosszú ideig tart, vagy pedig, ha felgyorsítod, rövidebb ideig, de lehet, hogy eléggé meg fog viselni (intenzív lesz, és esetleg lesz benne olyan, amit eléggé meg is fogsz szenvedni). Kb. ennyi.
Még mindig előző vagyok. Kérdező: az első lépés a változásban annak alapján, amit leírtál, az, hogy bármilyen visszataszítónak is tartod magadat, ELVISELED SAJÁT MAGAD LÁTVÁNYÁT (vagy az érzését, hogy az vagy, aki éppen vagy) és TOVÁBB NÉZED, vagy tovább figyeled gondolatban saját viselkedésedet. Hozzászoktatod magadat a látványhoz / érzéshez. Mert ez a KIINDULÓPONT. A saját (mindig éppen aktuális) érző lényed az ALAPANYAG ebben az esetben. Viszont te vagy önmagad pszichológiai szobrásza is, még akkor is, ha a (változási) folyamatot nem fogod tudni állandó jelleggel az ellenőrzésed alatt tartani, viszont belenyúlni lesz lehetőséged, és egyértelműen artikulálva ki is fejezni azt, hogy milyenné akarsz válni. Nagyon fontos, hogy miközben a folyamat zajlik, sose KRITIZÁLD azt, hogy merre alakul, és leginkább saját magadat ne kritizáld. Csak SZEMLÉLD, és utána gondolj arra, hogy milyenné akarsz válni. Ha nincsenek ilyen jelek, akkor csinálj egy ilyet mesterségesen, szándékosan és módszeresen verd át magadat, ringasd magadat pozitív hitbe. Ha képes vagy elengedni a görcsöt, és lebegni a semmiben, a változás folyamatában, akkor nem fogsz pofára esni. És törekedj arra, hogy egyre könnyedébben / rutinosabban csináld a felsoroltakat.
Ugye, ennyivel most már el fogsz boldogulni?
Még egy: változásban az is segíthet, hogy környezetet váltasz (pl. külföldre mész), ami effektíve ki fogja kényszeríteni belőled a változást.
"Gyanús, hogy a kérdező megkérdezte korábban már ugyanezt"
"Köszönjük bejelentésed. Moderátoraink amint tudják, ellenőrzik ezt a kérdést."
Aztán vigyoroghatsz nyugodtan. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!