Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Érdemes úgy küzdeni, hogy tudod, hogy szinte minden korodbeli nő kapcsolatban él?
Az utóbbi időben történt beszélgetéseim (kollégák, levelezések), alapján látom ezt, hogy szinte minden nő kapcsolatban él már az én koromban (24-26) és szinte reménytelen a helyzet.
Én magam jelenleg igyekszem előrébb jutni az életben, diétázom és edzésekre járok (az utam harmadánál járok, fogytam már egy jelentősebbet, de még hátravan a duplája), dolgozom és takarékoskodom, hogy a jövőben olyan dolgot tanulhassak, amivel több pénzt keresek majd és jobban élvezem a dolgot.
Viszont, közben látom amit látok, napi szinten beszélgetek nőkkel (nem ismerkedés jellegűen) és eddig mindegyik kapcsolatban élt. Ez a tudat pedig szörnyű, hogy hiába érek el bármit, a dolog amúgy akkor is esélytelen lesz, mert egyszerűen nem maradt senki egyedül, talán csak azok akikkel valami valóban nagy probléma van (almaszedés, mint karriercsúcs, Zámbó Árpi arc, agresszió stb.) és így nem tudom mennyire van értelme küzdeni az életben, ha csak annyi változik, hogy akkor majd izmosabban, jobb ruhákban, drágább díszletek között érzem a magány jeges ölelését.
Kilátástalan. Ha az utcán végigmegyek, szembejön 50 korombeli (24-26 körüli), nő akkor szinte biztosra vehető, hogy ebből legalább 40 kapcsolatban él, 5 szélsőségesen csúnya/problémás és marad talán 5 akik nem, de ezt nem lehet megállapítani.
Bár a téma csak fél év múlva lesz aktuális, fogalmam sincs, hol találkozhatnék olyanokkal akik szintén magányosak, és vajon elfogadják-e az olyan kompromisszumokat, mint az egyenlőre szerény életmód, az a tény hogy még mindig itthon élek (bár ha összejövünk van alternatíva) és hogy kevés programot lehet csinálni a szerény életmód miatt (ha én fizetem az egészet, akkor havi 1 közepes (és talán még egy 1 olcsó ha belefér), ha felesben akkor 2 közepes árfekvésű program).
Élnek még magányos (és nem súlyosan problémás) 24-26 körüli nők? Sajnos a 28-29 utáni elvált, kisgyermekes, őrült exférjes, adósságokkal terhelt nők, számomra nem igazán lehetőség, mivel én nem egy pótapa vagy kényszercsaládfő szeretnék lenni "jobb híján" és háttérbe szorítva a romantikát, intimitást, szerelmet, mert ő inkább keres apát a gyerekének meg családfőt aki viszonylag jól keres (akkorra 28 leszek)
Jelenleg még nem baj ez, most még visz a lelkesedés a jövőbeli céljaim miatt, de akkor leszek bajban, ha ezek eltűnnek (elérem őket) és marad a magány, hiába minden és lassan elmúlok harminc, harmincöt, negyven és utána már végképp reménytelen. Picit szégyellem bevallani, de hiányzik az ilyesmi az életemből, most még elismerem, hogy okkal hiányzik, de ha elérem a célokat (vagyis egy részüket), akkor sem tudom merre induljak majd, hogy csinálják ezt mások, merre lehet találni magányos korombelieket (24-26 lehetőleg kisgyermek és agresszív exférj nélkül), az online felület alkalmas erre? (Sokan szidják az ilyen oldalakat, hogy ott sincs senki, sokan csak szórakoznak, úgysem írnak vissza stb.)
Kissé megtörik bennem a lelkesedés ezzel a tudattal, hogy mindegy mit teszek, ez már veszett seprű nyele.
#20
Ez undorító, és egyáltalán nem így van.
Egyedül annyi, hogy a kisgyerek dologból sosem tudnék engedni, mivel nem vágytam erre sosem, még sajátra sem (bár, ha nagyon jól alakul minden, akkor esetleg, de sosem volt cél), máséra pedig főleg nem.
Elmebajos exférj szerinted nem komoly probléma? Olyan ember aki odajár zaklatni őt, az új barátját provokálja, és az ilyen ráér mindenféle szemétségeket kiagyalni, mivel nincs jobb dolga. Apám pont ilyen volt, szóval láttam milyen is az ilyen viselkedésforma...
És akikkel beszéltem nem mind "klasszikus szépségek", volt közöttük mindenféle, barátok még lehetünk mindegyikkel, talán így is lesz, de mivel barátjuk van, többről úgysem lehetne szó. Persze szerencsére a nőkkel könnyebb barátkozni (nekem).
"Azt pedig senki nem mondta, hogy mindenki ilyen 28-29 felett"
Nem?Akkor legközelebb fogalmazd meg úgy, hogy ne általánosításnak tűnjön.Nem szerepel olyan az írásodban, hogy némely ilyen hátterű nő.Így úgy tűnik sablonként rájuk húztad.
#22
Ezt valóban elrontottam, pedig tényleg csak ezt a nagyszerű beszólást akartam lecsapni, mert mindig megjelenik pár nagyokos, aki ezt írja.
21-es válaszodra: mindegy, az akkor is elég kamu hozzáállás, hogy 28-29+ azééééé nem ismerkedem, mert ott ez van, és kész. És lehet, ezt nem írtad le szó szerint, de az azért eléggé mutatja, hogy leírtad előtte, hogy max. 26ban gondolkozol.
Amúgy meg az a típus, akit keresel, kapós. A helyükben kit választanál, ha van olyan jelentkező is, aki kedves is, okos is, intelligens is, és jól is néz ki és önálló is?
(és le merem fogadni, hogy nem az átlag alattiaknál próbálkozol, sőt átlagból sem az aljával)
#24
Átlag alattival sem férfi, sem nő nem kezd és teljesen jogosan. A legtöbb átlag alatti minimális erőfeszítéssel kikerülhetne onnan ahol van.
Azt pedig félreérted, hogy 28-29 évesekkel nem, mert amúgy simán, a felső határ úgy 40 körül van (addig pedig leginkább mindig a saját életkorom plusz-mínusz pár év.), egyedül a kisgyerek és a megszállott exférj kizáró ok, de az 22 évesnél is az lenne, mert nem szeretnék gyereket, sem pedig stresszt az exférj szemétkedései miatt, ha olyan típus.
(Ui: A számomra legszebb és legjobb jellemű nő akit ismerek harmincnégy éves (amikor először találkoztam vele 26 volt), szóval a kor annyira nem érdekes, csak a hozzá társult mentalitás, illetve a körülmények). Ne láss bele olyat ami nincs benne.
#26
Őket hol találhatom majd meg?
Menthető lennél. Amúgy normális vagy, a TBBT mániád sem rossz.
Az a baj benned, hogy annyira rá vagy állva a pinára, hogy eszedet veszi. Emlékszel a szexrobotos kérdésre? Hogy majd nem kell senkinek nő, mert lesznek élethű robotok? A kérdező objektívan nézve egy undorító szar volt, de a keserűséged miatti általánosítás és szexizmus miatt a nők ellen álltál ki. Ott "elvesztél".
Lehet, hogy rosszul érzem, de nekem soha nem úgy tűntél, mint a legrosszabb meg a lótetű. Benned ott az ember. De mivel ilyen emberek "társaságába" keveredsz, egy idő után az isten sem mossa le rólad, hogy csak egy punciéhes nőgyűlölő vagy. Nem kell zsigerből belekötni valakibe, csak mert nő.
#29
Azt is, mint ezt a mostanit is a félelmem szülte és az aggodalmam amiatt, hogy talán örökre magányos leszek és sajnos láttam már más emberen, hogy milyen is az. Nagybátyám volt ilyen. Hiába volt 50 milliója, luxuskocsija, tehermentes háza és semmi hitel, nem volt boldog sosem. Vagyis ez így nem igaz, 40 éves koráig még simán elvolt a hobbijaival, de a hosszas magány kikezdi még a legacélosabb idegeket is egy idő után, de csak akkor, ha tudod, hogy nem lehet rajta változtatni.
Nekem nem is a szex hiányzik - ezt félreértetted - hanem az az érzés ami azokban a rövidke időszakokban fogott el amikor úgy éreztem, hogy talán szerelembe estem. Egyszerűen jó volt, nem aggódtam minden szaron, vártam az estét, még a munka is jó volt, mert tudtam, hogy este nem a szokásos rideg semmi vár, mint most.
Civilben nem vagyok sem nőgyűlölő, sem soviniszta, csak női kollégáim vannak szinte és jó a viszonyom mindegyikükkel (akivel nem ott is jellembeli eltérések miatt nem), és a legtöbb soviniszta dolgot elutasítom, itt is leginkább a félelem, a tartós magány és a "lehet már túl késő ezen változtatni" érzés és a saját életem feletti menthetetlen keserűség hozza ki. Küzdök, próbálok javítani és haladni előre, de piszkosul nehéz így, hogy a jó nincs garantálva, a rossz viszont igen.
Félek, hogy elrontottam és már lemaradtam mindenről és sosem fogok átélni egy igazi szerelmet, ahol tényleg megvan az a "tűz" amiről sokan írnak és a hétköznapi gondok súlya is kicsit könyebbé válik, ha a magánéletem rendben van. Elmennénk egy önfeledt nyaralásra, sétálni a szürkületben és jól érezni magunkat...
Ez nekem elérhetetlennek tűnik és naná, hogy a legrosszabb-szerűek propagandája még jobban kihozza ezt a negativitást.
A szexrobotos kérdésnél sem valaki gyűlölet vezetett, hanem az az érzés, hogy "nekem úgysem lesz senkim soha, mindegy mit teszek" érzés. Ezt érzem most is. Nagyon nehéz így jó pofát vágni a munkában.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!