Egy olyan férfinek aki a szüleivel, lakótárssal, szobatárssal vagy kollégiumban lakik, azoknak nem lehet barátnője, párkapcsolata, magánélete, szexuális élete?

29 éves vagyok és eddig mindig lakótársakkal éltem, külön szobákban. Így laktam még egyetem alatt is és manapság el sem tudnám viselni, ha egyedül kellene laknom lakásban vagy házban is.

Engem egyáltalán nem zavar és a nőket sem. A mostani lakótársammal is 3 éve élünk együtt és tök jól megvagyunk, normális emberek vagyunk mindketten.

Még olyan csajszival sem találkoztam volna, akit zavar hogy lakótárssal lakom albérletben.

Talán ha már gyerekeket és családot akarnék, akkor hagynám abba, ezt a fajta életmódot majd. Az anyagi fedezetem pedig bőven megvan, olyan a munkám és a fizum is.

Én azt tartom furának kicsit, amikor valaki full egyedül lakik mondjuk, csak azért hogy egyedül lakhasson. A SAJÁT SZOBA ALAP, nálam is, de durva amikor nem tud valaki megosztani egy másik lakótárssal (nem szobatárssal) egy lakást mondjuk, főleg huszonévesen és hosszú távú kapcsolat nélkül. Három tesóm van, szóval gyerekkoromban sem volt ilyen nagyon, hogy "csak az enyém".

Lényeg: Lakótársammal (és a korábbiakkal is) mindig jól kijöttem és ha együtt laksz egy másik emberrel egy lakásban, külön szobában, az a csajozásban egyáltalán nem hátrány. A saját szoba a lényeg.