Valahogy csak rám nem mosolyog a szerencse?

25 éves férfi vagyok,eddig hosszú 3-4 éves kapcsolataim voltak.

Eddig valahogy az élet adta,hogy tálaljak valakit magamnak,de ez az év magányosan telik és már kezd túl rossz lenni.

Ismerkedtem,de javarészt baráti kapcsolatok alakultak ki,aki olyan lett volna hogy kölcsönösen kialakul valami,annak meg van barátja és emiatt nem lett több. Meg nem is akartam vitát csinálni.

Kerestem olyat akivel közösen töltenénk a szabadidőt,elmentünk egyszer kétszer enni,kirándulni,de vagy csak szimplán eltűnnek ezek vagy ki akarnak használni,vagy van valakije.

Én meg tartós kapcsolatot keresek és nem megoldás ha csak ideig óráig beszélgetek valakivel mert a magány egyre jobban gyötör. Nem használtam ki senkit eddig,udvarias vagyok,és nem bunkó. De akkor mi lehet hogy nem találok senkit? :-/ annyira más lett maga ez az ismerkedés újabban..

És azt bírom hogy itt vagyok 25 évesen,keresek pénzt mert dolgozom,van kocsim,és önbizalmam is,mégis egyedül vagyok,mások meg ilyen divatpáva 18-20 éves srácok meg olyan lányokkal mászkálnak hogy az állam leesik. Ezeknek meg a suli van,és ott szedik össze ezeket a lányokat vagy mi? De mindenkinek van valakike csak nekem nincs.. :-/