Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Én rontottam el valamit a lánnyal az itteni levelezésben?
Rámírt itt egy lány, azt mondta, beszélgethetnénk.
Négy napig leveleztünk egymással. Tök megörültem, mert nagyon sok egyezés volt az érdeklődési körünkben, a másik félben keresett dolgokat illetően, a külsőt érintő elvárásokban.
Ezután a lány azt mondta, személyes találkozáskor tudna igazán közel engedni. Azt válaszoltam, nekem nincs kifogásom a találkozással; de nem érzi-e még korainak ezt.
Azt írta, de, picit.
Tovább leveleztünk, és kiemeltem, hogy ő határozza meg a lépéseket, saját szándéka szerint, én igazodok majd a sebességéhez.
Aztán felvetettem előtte két eseményt, és így is írtam, csak felvetés, mondhat nemet is, hozzánk képest egyhónapnyi időtávolságban, amikor találkozhatunk személyesen is. Két különböző alkalom erre. Addig pedig levelezéssel megismerhetnénk még egymásból többet is.
Azt írta, kicsit gyors a tempó.
Amikor képet is cseréltünk, kérdezte a véleményemet őróla. Megírtam, és megkérdeztem, mi az övé, el tudna vajon képzelni többet is velem.
Azt írta, személyes találkozás után tudna többet mondani.
Így visszajutottam ugyanabba az önismétlő körbe.
Másnap nem írt. Furcsa volt, megkérdeztem, akar-e tovább beszélgetni. Azuzán másnap írt egy levelet, hogy fáradt, holnap beszéljünk inkább. Továbbra sem azt, hogy ne írjak neki.
Ezután három levelet küldtem neki, egyet egy napon, hogy mi történt, hogyhogy nem ír. Illetve hogy mondja meg nyugodtan, ha nem akar beszélni, csak akkor tudjam, hogy felesleges írnom.
Bejelöltem a testvérét facen, hogy vajon csak nincs gépközelben, vagy mi történt: akkor írt vissza, hogy nem akar velem beszélni, ne haragudjak, és ne jelölgessek senkit.
Mit kellett volna másként tennem, egy amúgy ilyen jó irányvonalban?
Illetve, miért jelent vállalhatatlan terhet egy egyébként alapvetően kedves, egyetemista lánynak, hogy felismerje a másik félben az embert, a személyt, és megtisztelje annyiban csupán, hogy tudtára adja a kapcsolatszakítás tényét? Egy levélírás pár perc, ráadásul az előtte való napon sem azt írta, hogy ne folytassuk, hanem inkább majd holnap ír.
Egyre jobban kezdem sajnálni a kérdezőt. Ennyit pörögni a semmin totál felesleges.
80-asnak meg jár a keksz.
#75
Ez a baj az internetes ismerkedéssel. Ha valakivel váltok néhány levelet, már azt hiszi, elszámoltathat az én saját időmmel. Az online világban élők azt hiszik, hogy egy pár napos csetelés már járás, és van bármi közünk egymáshoz. Ezt kéne feldolgozni. Ismeretleneket számon kérni ijesztő.
80-as, hiszem, hogy az ember valahol mindig okokat kutat a cselekedetek mögött.
Ha te jelentkezel egy állásra, behívnak két interjúra, és utána felszívódnak, nyilván te is szeretnéd tudni mit csináltál esetleg rosszul, miért szakítják meg veled hirtelen a kommunikációt.
Ez sem különbözik ettől sokkal, a kérdező itt már túlpörgött de ettől függetlenül a tényen nem változtat, hogy az ember szeretné ha korrekten járnának el vele szemben.
Ha legyintesz meg letojod, akkor annak nem biztos, hogy csak rád lesz hatása, hanem egy társadalmi gondolkodást is eltorzít.
Nem bölcs dolog elbagatellizálni ilyen dolgokat mert ez csak arra neveli az erre hajlamos embereket, hogy persze, legyél nyugodtan gerinctelen nem lesz semmi következménye.
A legkisebb konfliktust pontosabban kényelmetlenséget (ők úgy veszik, mi férfiak a logika alapján megközelítve nem) így kerülik: elsomfordálnak. Az ok majdnem mindegy is hiszen megtudni nem fogod, egyszerűen elég nagy tömegben ilyenek. A tömegember kora már csak ilyen... Ebben különbözik az egyik legnagyobb mértékben a két nem amúgy és ez a korszak a felgyorsult kommunikációs lehetőségek ellenére devalválta a frontális véleményközlés képességét ami persze nem azonos mondjuk a netes noname fórum vagy fb mocskolódásokkal ami nap mint nap zajlik egy csomó platformon.
Velem is esett már meg nyilván ilyen mint mindenkivel és nagyon egyszerűen kezelem: örülök, hogy a legelején és ilyen "olcsón" megszabadultam tőle, hiszen mint kiderült nem lett volna közös nevező ebben a dologban (ezért mondom hogy a vélt vagy valós ok nem is számít).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!