A férfiak netes ismerkedés alatt miért erőltetik annyira a találkozót?

Mert, ha elvileg kölcsönös a szimpátia akkor menjünk már el közösen csinálni is valamit, ne csak chatüzenetek legyünk egymás számára. Ráadásul személyesen többet lehet látni a másikból, a gesztusaiból ami levelezgetésnél nem látszik, viszont a személy megismeréséhez szerintem fontos. Szerintem aki azt mondja, hogy szimpatikus vagyok neki, de egy rohadt kávét nem képes meginni velem vagy 20-40 percet szánni a drága idejéből, annak szerintem sem szimpatikus nem vagyok, se megismerni nem akar. Én direkt hamar felhozom, mert lepötyögni bármit le lehet. Többek között azt is, hogy bocs, de több kávét nem innék meg veled, de ezt akár kávé közben is lehet mondani, nem harapok. Aki ennyire nem képes/bizalmatlan, azt hagyom, mert komolytalan hozzám.

31/f

Tapasztalat:

-2-3 hónapig fumáltunk, majd elújságolta, hogy talált valakit

-2-3 hónapig nagyon mély beszélgetések, már komolyan vonzódom egy netes szellemhez, de első találkozó után a fotók ellenére közli, hogy nem ilyennek gondolt, nem jövök be

- hosszú idő után tali, kiderült, hogy házas és csak élvezi a velem töltött időt, de nem mondta el, mert a párja egy igazi paraszt, vele nem tud zenéről, könyvekről beszélni, engem meg nem akart elveszíteni, ne haragudjak

- nem is létezik a csaj, csak valami troll

- nagyobb bajsza volt nő létére, mint nekem

- találkozón elnézést kért, hogy hazudott, de idősebb 8 évvel annál, amit nekem mondott és amilyen fotókat küldött, de "ugye nem is látszik" (nem, tényleg nem látszott, magamtól 20 év pluszt tippeltem volna).

Persze a leggyakoribb, hogy a találkozón egyszerűen nem jöttök be egymásnak, a többi csak színes érdekesség. Bizonyos kor után, főleg ha egy városban éltek, akkor 1-1.5 hét netes beszélgetés, és legyen meg az első randi, nincs energiám fél éveket álmodozni valakitől aki aztán nem olyan, vagy akinek az első szava hozzám, hogy legyünk csak barátok. Nem vagyunk már tinik (ugye nem véletlen felnőtt rovat a topic címe)

@1: itt nem a gyors dugásrol van szó.

Az utolsó netes randimat a 3.nap kérdeztem meg, 1 hét után találkoztunk, a 8. randim csókoltam meg, addigra kerültünk olyan közel.

Nem kapkodom el a dolgokat, nem akarom az első randin ágyba vinni, de

a netes ismeretségek 99%-nàl nincs második randi. Azt pedig tudni akarom, hogy egyáltalán van e értelme udvarolnom, ha van második randi, meg harmadik, akkor már udvarolok olyan tempóban amiről látom, hogy a nőnek is bejön, nem nyomulok ezerrel a szexre, kapcsolatot szeretnék nem egy éjszakát. De amíg nem néztünk egymás szemebe, addig csak két álomkép vagyunk a virtuális térben.

"Hónapokat én se várnék, de másfél, 2 hetet simán ki lehet bírni."

Ha jól megértjük egymást, akkor 3-4-5 nap után kérek randit. Erre a lány mond valamit a jövő hét végére mondjuk, de folytatjuk a beszélgetést. Tehát a tényleges randiig simán elmegy 1-2 hét.

Egyébként mivel a nőknek a fizikai megjelenés bármit is mondanak fontosabb, mint a jellem, az intelligencia, a humor, így jobb mihamarabb túlesni a személyes találkozón.

Egy ismeretség elején még könnyen veszem az elutasítást, de mikor pár hét alatt azt látom, hogy nagyon komoly az összhang, hogy ő is keres, hogy hiányzik neki a tarsasagom, majd a személyes találkozónál közli, hogy bocs nem jössz be... na akkor már fáj, akkor már sérülök. Es mivel tudom, hogy nem vagyok az a férfi, akitől elalélnak a nők (a parjaim a humoros, a beszélőkém szerették főleg), így jobb szeretek mihamarább meggyőződni, hogy a fizikai hiányosságaimból mit bír elfogadni a nő. Hidd el, a férfiaknak is vannak érzelmei, és ha valakihez már vonzódunk, akkor sokkal nehezebb megélni a bocs legyünk barátokat.