Enyhe autistaként hogyan lehetne valakim? L/25

Lehet persze. A nőknek még nagyobb dolgokat is megbocsájtanak.

De lehet hogy rosszakkal kerültél össze. Van pár fura arc akiknek küzdeniük kell a nőkért, mert az tölti el elégedettséggel, és mert ezt hallották az apucitól, vagy valami egyéb megmondóembertől. Én pl pont nem akarok küzdeni, mert szerintem egy párkapcsolat az két emberről szól, akik mindketten akarják... Volt is már hogy egy kitartóan jégkirálynőt játszó lánnyal ezért szakadt meg az ismerkedés, mert nem láttam hogy mikor lesz ebből valami, ami több egy kollegiális haverkodásnál (nem, nem volt kollégám, de úgy viselkedett személyesen, még rendes baráti szint se volt, nem hogy annál több, csak chatben mondta el, hogy mennyire tetszem neki...).

Hadd válaszoljak egy autista kislány anyukájaként: nem lesz könnyű dolgod. Az emberek megérzik a másságot és kevesen tudják elfogadni. Nem vagy rossz, más vagy, és a sok klisé és reklám ellenére, hogy ne állj be a sorba, merj más lenni, a valóság az, hogy amikor valaki tényleg MÁS azt irtó nehezen dolgozzák fel. Látom a lányomon, naponta megtapasztalom a másságát, részt veszek a küzdelmeiben lelkileg és tudom, mit jelent a MÁS....

Nagyon empatikus emberre van szükséged. Én szorítok neked és kívánom, hogy sikerüljön.

Akit pedig a felnőtt kori vizsgálat érdekel: első körben az autizmus nem ugyanaz mint az introvertált, magának való, alacsony érzelmi IQ-val rendelkező ember. Akit érdekel, az autizmus alapítványnál léteznek felnőtteknek is vizsgálatok. Fizetős, de ha valóban érzed, utána járhatsz. Az asperger enyhébb dolog, bár az is autizmus. Egy autista négy területen érintett:

-beszéd fejlődés, észlelésben (megkésett beszédfejlődés, gyermekkori problémák: echolálás, diszgrammatikus beszéd, szövegértési nehézség. Sokszor nem igazán értik a humort, iróniát, szó szerint vesznek dolgokat)

-kommunikációban (két véglet van: a magába zárkózó és a nagyon nyitott. Nekik meg kell tanulni,hogyan kell viselkedni társas helyzetben, mert nem jön magától. Sokuk nem tud, szeret szemkontaktust tartani, nem is érti ennek a lényegét. Sokuk megtanulja,hogy ez szükséges, de a funkcióját nem igazán érti. Sokszor beszélnek az érdeklődési körük mentén órákat ha kell, de nem igazán jók a hétköznapi beszélgetésben, nem vagy nehezen osztanak meg élményeket stb)

-érzékszervi észlelésben (általában egy-vagy több területen túlságosan vagy kevésbé érzékenyek az átlagos embernél. Tipikus a túlhallás, azaz egyes zajok az őrületbe kergetik őket, amikről mi alig veszünk tudomást pl, eső neszezése, radiátor pattogása stb. Gyakori a túlérzékenység, ezért tűrik nehezen, ha hozzájuk nyúlnak, póló a nyakukat dörzsöli, sokan zokni nélkül járnak stb. Vizualitásban is sokszor eltérnek és a szagok, ízek érzékelésében, ezért gyakran extrém válogatósak evés területén. )

-társas viselkedésben. (ez már a kommunikációnál részleteztem, gyakorlag fő problémájuk a mentalizáció területén van, és ez csak azt jelenti hogy nem értik az ellenkező nem viselkedését. Hanem azt hogy amikor egy ember veled szemben van, egyáltalán nem tudod olvasni az arckifejezéséből,testbeszédéből hogy milyen hangulatban van, zavarod-e, jó szándékú-e, mérges-e, egyáltalán akar e veled beszélni vagy sem. Ezt kell megtanulniuk, mert nem megy nekik ösztönből mint a neurotipikus, azaz nem autista társaiknak.

Remélem segítettem.

Drága kérdező! Amennyiben nincs klinikai igazolásod arról, hogy autista vagy ne feltételezd rögtön. Az Asperger szindróma ennél összetettebb. Attól, hogy nem értelmezel megfelelően bizonyos emberi reakciókat még nem jelenti, hogy nagy a baj. Ajánlom figyelmedbe Richard Webster- Arcolvasás c. könyvét, továbbá számos videót a neten ebben a témában. Nézz utána gesztusoknak, mozdulatsoroknak, mimikának, kifejezéseknek. Akár egészséges csak tapasztalatlan, akár valóban Aspergeres vagy, ezt a hiányosságot orvosolni kell amennyiben normális életet szeretnél kialakítani. Minden ember fejlődése eltérő. Van aki már gyerekkorában könnyedén felismeri mások szándékait, míg vannak akik felnőtt korukban is ezt tanulják. Ezért van mód arra, hogy a szélhámosok bepalizzák a jóhiszemű embereket. De ne keseredj el és főként ne add fel. Kinek mennyi időbe telik, de ez a képesség elsajátítható.

A férfiak akikkel ismerkedtél valószínűleg ezt a naivitást látták rajtad. Mivel ez általában önbizalomhiánnyal társul, de legalábbis az elvárt szexuális kisugárzás hiányával, így továbbálltak.

Ezen bár nehéz- túl kell lépni és első lépésként helyreállítani az önértékelésedet, második lépésként megtanulni a gesztusokat, ezután pedig bátran beleugrani a gyakorlatba. Tedd félre az aggályokat, a félelmedet. Legrosszabb esetben nem változik semmi. És még az sem azt bizonyítja, hogy képtelen vagy más lenni, csak azt, hogy még nem találtad meg a megfelelő módot. Próbálj hallgatni az ösztöneidre, néha zárd ki a józan eszedet. A megoldás olykor ott van az orrunk előtt.