Határozott/ magabiztos/ önbizalommal teli/ céltudatos férfi vagy rámenős/ erőszakos/önző/ uralkodó férfi? Hol a határ? Bővebben lent!

Szeretném, ha segítenétek.

Nagyon sok múlna rajtatok, a ti tanácsaitok számomra most nagyon fontosak! Mert én TAPASZTALATLAN vagyok!

Azt nem tudom, hogy komoly-e, de első férfi az életemben... nincs viszonyitási alapom.

Szerelmes sem vagyok igazán, csupán vonz az ismeretlen, a tanulási vágy, tapasztalás de kezd egyre félelmetesebb lenni a helyzet.

Mikor találkoztunk, azt éreztem ő igazán különleges... képesek voltunk mélyebb témákról beszélgetni és nagyrészt egyetértünk.

Mikor kér valamit, vagy bele szól valamibe azt gondolom van igazság alapja...

Viszont olyan szinten uralkodóan teszi ezt, hogy úgy érzem eltipor engem és az érzelmeimet. :(

Ő céltudatosan eltervez mindent és abban bízik az nekem is jó lesz. Ha nemet mondok, taktikát vált és végül csak eléri, amit ő akar.

A gond ott kezdődik, hogy ágyba vinni is ilyen határozottsággal szeretne... én viszont szűz vagyok!

Azt vettem észre, hogy amióta találkoztunk (nem ő miatta; más is közre játszik és magammal is "harcolok") feszültebb vagyok. Kevésbé boldog és kevésbé tudom magamat elengedni, bizonytalan...

Érzelmileg labilisabb, rosszabúl vagyok. :(

Nem tudom még meddig fogom ezt birni. :( :(

Viszont nem akarom elengedni sem, mert érdekes számomra, hogy ő itt van... úgy érzem fejlődtem azóta önismeretben... és ez jó... akár jó páros is lehetnénk mi együtt. De nem tudom alkalmasak vagyunk-e egymásnak. :(

Illetve nem értem, miért hagy szenvedni. Holott pontosan tudja (legalábbis sejti), min megyek keresztül...

Szerintetek?

1. Mit gondoltok róla?

2. Mit gondoltok rólam?

3. Mit csinálok rosszúl? Hogyan lehetne jobb?

4. Mit kéne tennem?

stb.

Kérdezzetek nyugodtan!