Fiúk, tényleg ez a helyzet a céltudatos nőkkel?

Most komolyan nem volt jobb témátok éjjelre? :D

Amúgy kb egyet értek vele :D

Ez nem csak nőben, hanem férfiakban is ugyanúgy megvan.

Talán annyi különbséggel, ha egy nővel játssza el a magasabbrendűséget egy férfi, ő belemegy.

Egy férfi meg általában megszökik, ha a nő próbálja ugyanezt.

Szerintem azért válasszuk ketté a dolgot. Az nem baj, ha valaki céltudatos és vannak elképzelései, hogy ezt pl. így vagy úgy érdemes csinálni, de fontos, hogy ezért ne érezze magát többnek.

Gondolom kérdező arra gondolhatsz, hogy az illető hölgy nagyképűvé, flegmává válik, ami sajnos tényleg veszélyes iránya a túlzott karrierizmusnak. Mivel mindenük megvan, ezért nem vágynak semmire. Alázatot sem ismernek.

Sajnos ez férfiaknál is probléma, hogy kevésbé megértőbbek, mert elvégre ott a pénz, mi kéne még. De tény, hogy ha ezt egy nő csinálja, az még visszataszítóbb.

Nőként szólok hozzá, részben igazat adok. Viszont nem hiszem, hogy a végzettség teszi. Én is eléggé maximalista vagyok magammal szemben és úgymond szeretek nagyot álmodni, de sokkal inkább az álmaimért és magamért teszem ezt, épp emiatt független attól amit elértem/elérek, hogy mit várok ilyen szempontból mástól (és aki nem éri azt el, az már nekem nem is ember).

Az tény, hogy ha te megugrasz egy szintet, nagyon nehéz józannak maradnod. Visszanézve könnyűnek tűnhet és elvárható, mint egy egyetemistának az érettségi, de szerintem mindenki kerülhet olyan helyzetbe, ahol ugyanúgy egy "senki", mint akinek másokat néz akkor, ha az adott szituációban épp ő érte el a legtöbbet az adott dologból.

Én úgy gondolom, azokra a nőkre jellemző ez, aki minden áron fitogtatni akarja az önállóságát. Nekem nincsenek komplexusaim és tudom, hogy boldogulok egyedül és értékes ember vagyok. Épp emiatt arra sincs szükségem, hogy ezért az érzésért másokat lenézzek, vagy kitegyem a relációjelet. Szokták mondani, minden homofób látens b_zi. Ezzel is ez a helyzet. Aki nagyon fél attól, hogy oda kerül és nem biztos magában, az a legelutasítóbb az adott réteggel szemben, ez nem mindig tudatos persze.

Ha megengedsz egy véleményt erről nőként, én úgy gondolom, elérhet az ember bármit az életben szorgalommal, kitartással, ésszel, de ezek csak úgy nyernek értelmet, ha ott van mögötte az ember. Aki nem úgy viselkedik ezek mellé, hogy fel lehessen rá nézni, az a többség számára nem hiteles, csak egy diplomás/jól kereső/karrierista s_ggfej bohóc.

@6 jól összeszedte, ez már szofisztikáltabb vélemény mint a tesódé, sok jó gondolat van benne.

Azzal együtt, hogy valóban nem lehet általánosítani, sőt. valóban nem csak nőkre igaz.

Nem egyszerű a földön maradni, ha megindul a karrier, és rengeteg ember túlkompenzál ilyen vagy olyan téren, ezek közül egy az, amit ti is felvetettetek.

Biztos vannak olyanok, akik elszállnak maguktól, mindkét nemben.

De szerintem érdemes különbséget tenni a nagyképűség és a magabiztosság között, mert a kettő nem ugyanaz. :)