Miért tartanak sokan "mankó" férfiakat?

Akárki akármit mond, a fő bűnös a média.

Elhitette a férfiakkal, hogy a nőknek azt kell adni, amire a filmek és a női magazinok alapján vágynak.

Pedig valójában az igazság az, hogy ha BEJÖSSZ A NŐNEK, akkor lehetsz változatosan selejt emberi hulladék, nyilván EGYÉNE válogatja, hogy kinél mi a határ, vannak nők, akik azt is elviselik, ha üti-veri, rendszeresen csalja őket a férfi, más nő már akkor robban, ha nem úgy van, ahogy ő elképzeli meg a kettő között a nagy átlag tetszőleges toleranciaküszöbbel.

És még csak súlyozni sem lehet, mert van, aki például a megcsalást egész jól tűri, de egy szennyes zokni miatt órákon át zsörtölődik, megint más simán elviseli, hogy élősködjön rajta a párja és még ki is szolgálja, de ha már mosolyogva beszélget egy ellenkező neművel, már megy a több napos durci meg az utolsóesélyezés.

Szóval vannak ezek a hányattatott sorsú férfiak. Hogy miért, az most lényegtelen, van, akinél a külső dominál, máshol a neveltetés, de megegyezhetünk abban, hogy ez egy komplex tényező. Művészi túlzás szintén a médiában, de a valóságban is megfigyelhető, hogy ha egy pasi igazán jó pasi, akkor Tarzan kommunikációs képességével is célt ér a nőknél. Lehet, hogy Kiss Julcsi logopédus maximum az egyetemen feküdt volna le vele, de azt is letagadja, miután rájön, hogy nem fejleszthető, Kovács Gizi középvezető vállalkozó mérnök pedig bottal sem piszkálná meg, de még Horváth Panna dohánybolti eladó is negatívan nyilatkozik róla, hogy neki amúgy sem az esete az ilyen "szépfiú", ha gazdag és normális lenne is csak maximum esélyt adna neki, mert a külső számára semleges, de ettől még elég szép mennyiségű nőből tud választani emberünk.

Ha pedig - a dohánybolti eladó lány érvelését továbbgondolva - egy ilyen férfi legalább átlagos szinten kommunikatív és legalább önmagát el tudja tartani (tehát nem mamahotel meg szociális segély), akkor szinte hegyeket mozgat meg pusztán a létezésével, miközben még mindig ott tartunk, hogy nem tett le semmit az asztalra, csak jó a genetikája és a többi területen is csak átlagos, azaz nem marad el kortársaitól.

Nos, ha egy hányattatott sorsú férfi, akinél elég annyi, hogy genetikailag nem éppen egy kiemelkedő valaki és minden más téren is csak átlagos (tehát nem marad el a kortársaitól, de nem is tűnik ki) folyamatosan azt tapasztalja, hogy nem népszerű a nők körében, hogy még ha ő teper is csak maximum ritkán összejön valami, akkor egyre inkább ráfixálódik a témára és már meg is született a mankó férfi.

Főleg ha még a szülők meg a tanárnénik is tanítják és a neten is női magazinokból meg nőktől akarja megtudni mi kell a nőnek, már kész is az, hogy a lányokkal így meg úgy meg amúgy kell bánni.

Egyetlen baj van csak vele. A szülő eleve elfogult, a többi nő meg már sokszor el is felejtette, hogy ő maga milyen volt fiatal lányként, hogyan gondolkodott. Ráadásul úgy, hogy akkoriban teljesen más volt még a divat, akkoriban még negatívan néztek azokra a lányokra, akik nyálcsorgatva plakátolták tele Johnny Deppel meg Axl Rose-zal meg akkoriban még ártatlan hercegnős plátói szerelmek voltak és a lány 18-20 évesen úgy nézett a hímvesszőre, mint a kölyökkutya a saját tükörképére, ma meg már a 10!!! évesek többsége látott már pornót a neten. És már a tizenéves lányok között az a menő, aki dugott már influencerrel, régen meg az autogram meg a közös fotó is elég volt ehhez.

Ehhez pedig még a polkorrekt és safe-space erőltető meg áldozathibáztatás-ellenes pihe-puha ÁLSZENT társadalom is olaj a tűzre, hiszen TILOS kimondani bizonyos dolgokat.

A KIVÉTELEK fetisizálásának korát éljük, amikor genetikai hulladék gyereket Beethoven-re hivatkozva tartjuk meg.

A jog fontosabb, mint az életképesség és az evolúció figyelembe vétele, az evolúcióra való hivatkozás egyenesen Hitler-hez mérhető kegyetlen patásördöggé nyilvánít a társadalom szemében.

És Effie Trinket-et idézve: "sose hagyjon el bennünket a remény". Mindig lesz egy KFC-s ezredes kártya, aki 60 évesen lett milliárdos, mindig lesz egy 85 éves nindzsa harcművész, akit lehet mutogatni, hogy 55 évesen kezdett edzeni, mindig lesz, aki 300 kilóról fogyott le modellalkatúra, mindig lesz, aki 92 évesen tette le az orvosi diplomát és még a 60 éves, aki ennyi idősen is egészséges gyereket szült és így tovább...

Sőt, minél tovább megyünk, annál elborultabb dolgok, az áttétes rákból vitaminokkal kigyógyult embertől a 380 voltot és villámcsapást túlélni képes szuperembereken át a fényevőkig.

A határ pedig nagyon elmosódott, mert az se jó, ha eleve determinálod az embert és már születésétől fogva kasztba sorolod, hogy te csatornatisztítónak születtél, te meg uralkodónak, mert a neveltetés, környezet, stb. rengeteget számít.

Ugyanakkor a ló másik oldala meg kitermel egy egyre nagyobb szorongó, önmagát elfogadni képtelen embertömeget, akik egész életükben önmagukat hibáztatják a kudarcaikért, hiszen Szabó Pétertől kezdve mindenki megmondta, hogy mindenről te tehetsz. Vagyis nem, de azt, hogy hogyan nézed a dolgokat, arról igen. Ami sok esetben egy és ugyanaz, mert nem áll 0-24-ben fölötted egy orvosi konzíliumnyi életvezetési tanácsadókból, pszichológusokból és egyebekből álló szakembergárda és az időt sem tudod megállítani, majd kiselőadásban felvezetni, hogy "Látjátok, és képzeljétek el, már x ilyen randim volt és mondjátok meg nyugodtan, ha elrontok valamit. Ja, szerintetek sem rontottam el semmit? Akkor majd a következő. Nos, akkor vegyük sorra, akikkel matcheltem Tinderen. X embert húztam jobbra, ebből Y match lett és Z mennyiséggel alakult ki beszélgetés, eleve csak a legutóbbi csoportból tudok választani, ami BEHATÁROLJA A LEHETŐSÉGEIMET!!!