Harmincas nők, titeket mennyire foglalkoztat az öregedés gondolata?

Nem izgat a dolog. A kor csak egy szám, nem lettem egyik napról a másikra kevesebb, mikor betöltöttem a bűvös 30-at.

Sose cigiztem, nem züllöttem, nincs miről leszokni. Igaz, nem vagyok fitness mániás se, és nem is tervezem.

A személyiségem se változott sokat, inkább a körülmények. Munka közben határozott, komoly nő vagyok. De a barátnőmmel ugyanúgy vihogunk minden baromságon, mint 14 évesen.

A külsőm és a stílusom természetesen változott, de utóbbi mindenképp jó irányban. Nőiesebb, ízlésesebb a megjelenésem, tudom, mi áll jól, mit kell kerülni. Ezen a téren van pár dolog, amit már nem vállalok be. :)

Összességében az életemmel is elégedett vagyok. Van, ami sikerült, van ami nem, de igazából nincs okom panaszkodni.

Gondolom, lesz még jó pár dolog, amit ki fogok próbálni, sportok, újdonságok, meg hasonlók. Párkapcsolati téren nem áll szándékomban változtatni semmin. De még bármit hozhat az élet, nem mi döntünk mindenről.

Az biztos, hogy második lázadó kamaszkorra nem vágyok, nincs igényem vad bulizásra meg szexkalandokra. (Sose volt. Én ilyen unalmas jókislány voltam. ;)

Az öregedés pedig teljesen természetes folyamat. Teljesen felesleges azon pörögni, hogy nem vagyok 20 éves. Azt kell élvezni, ami éppen van.

Persze hogy szoktam gondolni az öregedésre... Mostanában leginkább az foglalkoztat, hogy bevállalhattam volna még egy gyereket. Mindig is csak egyet akartam, de ez most valahogy beakadt :)

Személyiség terén is változtam természetesen. Sokkal megfontoltabb, óvatosabb, tudatosabb, előrelátóbb vagyok minden téren. Sok mindent másképp látok, az embereket, a mindennapi dolgokat és a múltat is. Most már azt nézem mindenben, hogy mi az amit megtanultam vagy megtanulhatok belőle a jövőre nézve.

Az életemmel többé-kevésbé meg vagyok elégedve, jól érzem magam, úgy érzem nőként most teljesedtem ki igazán. Vannak hosszú és rövid távú céljaim, terveim.

Azt nem hinném, hogy valami kimaradt, mindennek megvan a maga ideje.

Összességében úgy érzem, nem öregebb vagyok, hanem csak idősebb és tapasztaltabb ;)

A nagycsalád vagy a teljes gyereknélküliség közt vacilálok, de úgy érzem már késő bármelyikhez :)

A többi nem érdekel, szépen öregszem.

Neha megfordul a fejemben, de meg nem igazan erdekel, m csak annyiban hat ram egyelore, h lett par osz hajszalam :D Egyekbent annak orulok, h jo genetikaval aldott meg az eg, es odafigyeltem magamra tini koromban is es a 20-as eveimben is, igy meg szerintem 40 folott is meg leszek elegedve magammal. Mindig is sportoltam es szerintem ezzel nem hagyok fel meg jo sokaig. Nem cigizek, ugyh ez a tema nem erint.

Nyilvan idosebb korban azert kicsit lenyugszik az ember. ENgem pl mas dolgok erdekelnek, mint mondjuk 10 evvel ezelott es sokkal megfontoltabb is vagyok; tobb idobe telik meghoznom egy dontest, de azt alaposan atgondolom.

Egyebkent jol erzem magam a boromben es elegedett vagyok a mostani eletemmel is. Amit majd meg szeretnek bepotolni, az meg tobb utazas. Sok helyen jartam mar a vilagban, de vannak meg olyan helyek, ahova mindenkeppen szeretnek eljutni.