Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kilenc év után miért most jön elő, hogy nem szakítottunk rendesen? Két hete ez foglalkoztat, rémálmodok miatta.
Kilenc éve ért végett egy kapcsolatom, aminek az utolsó három hónapja majdnem csak egymás bántásáról szólt. Amit egy kapcsolatban el lehet követni egymás ellen azt mi megtettük. A végére olyan mértékben gyűlöltem, az ő érzéseiről nem tudok, már nem beszéltünk róla, ki mit hogy...
Végül úgy ért véget, hogy csak kisétált az ajtón, én meg bezártam, azt se mondtuk dögölj meg. Az a gyűlölet pedig elmúlt iránta, mint egy fogfájás kb.
Azóta gyerekeim lettek, neki stabil kapcsolata(első rémálomnál megnéztem FB oldalát) van hat éve legalább.
Kétszer láttam a kilenc év alatt, egyszer így karácsony előtt sétálgatott a párjával, én meg anya-fia napot tartottam, egyszer meg a westendben láttam őket, egymással szemben mozgólépcsőztünk, semmi érzelem nem mozdult bennem, csak egy idegen(nem beszéltünk, nem érintkeztünk sehogy). Szóval volt már alkalmam, hogy sebek szakadjanak fel, mégis csak most, tudat alatt érzem igazából le sincs zárva, mert mindig a szakításról álmodok, ahogy a kapcsolat végjátéka indokolná, olyanokat.
Azon túl, hogy most kiírtam magamból, hogy mulasszam el ezt az érzést. Vele erről már nincs mit beszélni, ennyi idő után pláne. Szóval erre ötlet megoldás?
(ha nem rontjuk el, akkor egy nagyon szép jól működő kapcsolat volt két évig)
le kéne zárni a múltat, el kéne engedned a múltbeli dolgokat
bocsáss meg neki és engedd el
képzeld el a szitut, hogy ott vagy vele és azt mondod neki, hogy megbocsátok, elengedlek
plusz javaslom, hogy önismerettel is kezdj el foglalkozni
ajánlom Louise L. Hay, Rhonda Byrne, Csernus Imre könyveit
Valahol az foglalkoztat, hogy ő képes e a megbocsátásra irányomba.
Mert én se angyalka voltam, aktívan tettem érte, hogy végül elváljanak az útjaink, én is vittem be övönalulit neki, hogy fájjon, nem csak ő. Szóval ez oda vissza dolog jellegű, ide jutok, ha "lejátszom magamba, hogyan is érhetett volna végett".
Igen, a megbeszélés lenne a legjobb. De ott a szakítás után úgy felgyorsult az életem, hírtelen változott, hogy ott már azon túl, hogy végérvényés és tény, hát, csak jobban fájt volna, pedig akkor kellett volna leülni, kúltúráltan beszélni.
Most meg a hátam mögött egy majdnem vége válással, neki stabil kapcsolattal, ennyi idő után hogy?
Valahogy egy kapcsolatfelvevő üzenet is olyan hülyén venné ki magát, kb a Szia, és utána? Meg kéne beszélnünk, hogy tényleg nem vagyunk egy pár...
Mi méla közönnyel szakítottunk. Átjött, majd elment, semmit se mondtunk már. Szavunk se volt egymáshoz.
4, Nem tudom ennyi év után mit lehet tenni. Talán ha egyszer találkoztok az utcán..
Nekem egyszer volt hasonlóban részem. Igaz ott messze nem 9 év telt el. 1 hónappal a szakítás után éreztem pár dolgot nem tudtam még rendezni magamban. Volt még bennem pár kérdőjel. Írtam neki: a világért sem szeretném zaklatni, de a normális lezárás érdekében még kérdeznék valamit. Normálisan meg tudtuk beszélni szerencsére. Segített a dolog. Szerintem neki is jót tett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!