Érezte már más is úgy, hogy soha nem lesz senkije?

Ez nem puszta hiszti, egyszerűen tényleg úgy érzem, elképzelhetetlen, hogy egyszer legyen mellettem valaki. Hamarosan 25 éves vagyok, és még nem volt hosszan tartó, komolyabb kapcsolatom. Eddig szó szerint mindenkiben csalódtam, nem kellettem eléggé, megcsaltak stb. Mára úgy érzem, kihalt belőlem mindenfajta érzelem. Vannak itt olyanok, akik szintén úgy érezték sosem lesz senkijük, aztán mégis lett? Nem tudom ezt kivel megbeszélni, mert anyám ugyan azt állítja, hogy ő is járt hasonló cipőben, ennyi idősen már megvoltam én, meg a két tesóm is. Tudnátok segíteni pár bíztató szóval?

L/25