Azt ugyebár tudjuk, hogy alapjáraton a nők teljesen érzéketlenek a nekik nem tetsző, számukra "furcsa" férfiak iránt, előfordul néha, hogy sajnálnak valakit mégis?

lollypop93

Ott a pont, írom ezt férfiként. Átlagosként.

Nem egy ilyen ismerősöm van, ők rendes srácként definiálják magukat, közben süt belőlük a nőgyűlölet és sokat keseregnek, és ugyanúgy kigúnyolják/ignorálják a rondább lányokat.

"Azt ugyebár tudjuk, hogy alapjáraton a nők teljesen érzéketlenek a nekik nem tetsző, számukra "furcsa" férfiak iránt, előfordul néha, hogy sajnálnak valakit mégis?"

Tényleg nem értelek, k. kérdező.

Mi az, h. alapjáraton érzéketlenek, és mi a többesszám?

Szánalomból nem lehet párkapcsolatot létesíteni.

Leegyszerűsítve: nagyjából az evolúciós tényező, h. a legéletképesebb (értelmes, jó kiállású, magabiztos), és külsőleg tetszetős hímet választjuk. A másik elv meg az, h. ha több jelentkező van, akkor azt, akit a leginkább magunkhoz passzolónak gondolunk. (Külső, belső tulajdonságok, szellemi kapacitás, ami azért sok esetben összefügg az anyagiakkal.

Nagyon szemét vagyok, mikor azt írom, h. közgazdászként nem akarok pénzelni/ eltartani egy 'útfúrót'?)

Szóval szerintem a hiba az Ön készülékében van.

Változtass azon, amin nyilvánvalóan kellene.

Mit lehet tenni, h. nagyobb sikeretek legyen a nőknél?

- Olvass többet, (tanulj meg helyesen magyarul, mivel sokaknak az anyanyelvükkel is gondjuk akad - látom, Neked ez megy),

- próbálj alkatodnak megfelelően (esetleg stílusosan, divatosan) öltözködni,

- érdekeljen a külsőd (tisztíttasd ki a bőröd, legyen divatos, rendszeresen nyírt/mosott frizurád, egyéb szőrzet szintén ápolt legyen, kellemes illat, mosott fogak - tudom, h. ez evidensnek hangzik, de hidd el, nem mindenkinek az...)

- edzett, tónusos test - nem kell body-buildernek lenned, de ne egy vágósertés v. zsírpacni jusson az eszembe rólad, én a macikat is az állatkertben v. a Magas-Tátrában látom szívesen, nem az ágyamban.

Én harminc sok éves vagyok, kb. az utóbbi 20-at többnyire párkapcsolatban, házasságban töltöttem.

Közben nagyjából eszembe sem jutott, h. más, szingli férfiak magányosságának okáról meditáljak, szánjam őket.

Külsőre az átlagosnál jobbnak mondható nők közé tartozok, mindig szép volt az arcbőröm, a hajam, nem őszülök.

Egy éve elváltam. Van diplomám, jó állásom (értelmiségi munkám, amit még szeretek is), magyar viszonylatban magas fizetésem, 130-as IQ-m, házam, félretett pénzem és mindezek mellé 3 gyerekem, akiket én nevelek, de a volt férjem anyagilag támogat.

Most kezdhetném sajnáltatni magam, h. bár nagyon szeretem őket, de eléggé kiestem a 'pixisből' a gyereklétszám miatt, és gyakorlatilag lehúzhatom a rolót.

De nem teszem, pedig tényleg nem túl rózsás a helyzet.

Ja, és még korábban (a férjem előtt) velem egy 'szinten' levők próbálkoztak, most a következő delikvensek jöttek szóba (igazából nem, de kéretlenül is ajánlkoztak/ ajánlották őket):

- 120+ kg-os kamionos évfolyamtársam,

- korra, testre oké, de az iparit is kettessel elvégző földim,

- 70 év fölötti bácsi, aki bár szellemileg, testileg friss, értelmes (korábban vezető beosztásban dolgozott), de csak annyi a kora, amennyi - én meg nem vagyok V. Timike... sosem akartam szüleim korabeli férfiakkal járni, együtt lenni.

Remélem, használt veszed, és sikeresebb leszel a nők körében. A magabiztos, határozott, egészséges egójú férfiakat kedveljük, akik néha szorulhatnak bátorításra, támogatásra, de ne ez legyen a fő profiljuk. Szánalomból nem hiszem, h. bármilyen normális kapcsolat kialakulhatna

A változás kulcs Te magad vagy, hajrá!

Én azért nem sajnálok igazán senkit, mert egy férfinél ez inkább önbizalom kérdése. A nők erős férfit akarnak, szinte mindegy hogy néz ki. Nekem is nyavalygott már pasi, hogy így sikertelen, úgy sikertelen, majdnem megsajnáltam, mert pénze se sok van, aztán rájöttem, ha nem nyavalyogna ennyit, mennyivel vonzóbb lenne, basszus. A saját szemében semmit sem ért, ezt sugározta kifelé.

Egy nőnek viszont nem elég az önbizalom, sokkal korábban öregszünk, sokkal kevesebb időnk van a családalapításra, na ez a kiszúrás...