Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Érezted már úgy, hogy hiányozni fognak ezek a dolgok, amikor komoly kapcsolatod volt? Normális dolog, vagy gond van/lesz köztünk emiatt?
Nem vagyok és nem is voltam soha egy pasifaló, de 16-20 éves korom közt elég sok randim volt. Imádtam azt az érzést az első talalkozáskor, amikor izgulsz, de mégis olyan boldog vagy, hogy madarat lehetne veled fogatni (nyilván nem csak az elsőnél, de az első pár alkalom nekem mindig különlegesebb maradt). Szerettem az első csókot, vagy inkább az első csók előtti néhány pillanatot..az olyan leírhatatlan érzés volt. Röviden: Nekem mindig egy kapcsolatban az első pár hét volt a legizgalmasabb, legjobb.
3 éve a barátommal is minden nagyon jó volt, az első randi, az első csók,az első "szeretlek",az első összebújjos filmnézés, az első szex, az első családi program, az első kirándulás/nyaralás. Ezek mind most is megvannak, de már más. Nincs benne olyan izgalom,tűz,szenvedély és ez nagyon hiányzik. Sokszor mondom neki, hogy jó lenne valami újdonság, valami aminél megint azt érezhetném, mint az elején, de nem nyitott a változásra, semmire ami nem megszokott nálunk..én pedig kezdek beleunni a kapcsolatunkba.
Néhány hete érzem ezt, de lehet teljesen normális. Mindenkinél vannak ilyen érzések, akiket jobban ismerek és elmesélik,de attól még nem rossz a párkapcsolatuk.Viszont a miénket én mégis annak érzem, pedig a szerelem részemről most is megvan.
Elnézést kicsit lehet összevissza írtam, de kicsit nehezen tudom megfogalmazni, amit érzek. A kérdés lényege, hogy más is érez így vagy hasonlóan? Túl lehet ezen lépni?
23/L
Engem kicsit az bánt, hogy sosem volt "pasifaló" időszakom, mert mindig félénk voltam és magamnak való.
Most, hogy komoly kapcsolatban vagyok, ami úgy tűnik, hogy már meg is fog maradni, néha eszembe jut, hogy sosem fogom talán már megtudni azt, hogy milyen a "vadászat", meg a flörtölések és ez kicsit elszomorít. Viszont ilyenkor mindig arra gondolok, hogy olyat nagy valószínűséggel sosem találnék, mint a párom és hogy nagyon megbánnám, ha feláldoznám ezt a csodás kapcsolatot pár év kalandozásért, úgyhogy valamit valamiért :)
ennek is meg van a varázsa, meg a komoly kapcsolatnak is :)
nekem annyira nem hiányoznának :)
24F
Mivel fiatalon sokszor volt módon átélni ezt (sok rövid kapcsolat-kezdeményem volt), idővel megtanultam, hogy megette a fene, ha a kezdeti lángolás nem tud elmélyülni, hogy az elsőre izgalmasnak tűnő valakikről idővel sorra kiderülnek a hibák, hogy csak azért tűnnek olyan nagyszerűnek, mert idealizálom őket.
Egy idő után eljutottam oda, hogy már inkább túl akartam lenni ezen a kezdeti időszakon és alig vártam, hogy valódi mély, stabil kötődés alakulhasson ki, amikor már tényleg ismerjük egymást, túl vagyunk egy sor nehéz helyzeten.
A mostani kapcsolatomat pont azért értékelem ezerszer többre, mint az újdonság varázsát, mert már bizonyított, hogy kiáll nehéz helyzeteket is. Ha valamiért vége lenne, nagyon nehezen lennék képes újra belevágni ebbe a bizonytalankodásba, hogy "jaj, mi fog kiderülni a másikról".
Viszont mi folyamatosan teszünk azért, hogy megmaradjon a tűz. Mindketten. Ha úgy érezzük, hogy kezd laposodni a dolog, akkor elkezdünk újra randizni, újra és újra meghódítjuk egymást. Enélkül nem megy...
Nekem a pasifaló időszakom 1 éve kezdődött, miután már volt egy 2 éves kapcsolatom. Mikor vége lett, megfogadtam és most is így érzem, hogy legalább egyetem végéig(ami még 2 év) nem akarok kapcsolatot, bulizni akarok, ismerkedni, mindig átélni az újdonság varázsát, és majd ha lenyugodtam és úgy érzem, valami biztosra, állandóra, elmélyültre vágyok, akkor fogok csak újra kapcsolatba kezdeni.
Az a baj, hogy sokan nem élik át ezt az időszakot fiatalon, és később, mikor már családjuk van, jönnek csak rá, hogy ez mekkora hiba volt. Én nem szeretnék így járni. Ha te most úgy érzed, hogy jól elvagy a barátoddal, de arra vágysz, amit csak szingliként tehetsz meg, akkor szakíts! Most vagy fiatal, nincs férjed, családod, ilyenkor szabad. Ne ragadj le a langyos vízben és ne félj a változástól, szakítástól, ha egyszer már nem adja meg a kapcsolat azt, amire vágysz.
20L
Köszönöm a normálsi válaszokat, mindenkinek ment a zöld. :)
Eddig egyszer sem jutott eszembe a szakítás, nem vágyom ezekre a dolgokra annyira, hogy eldobjam magamtól a barátomat.Aki amúgy nagyon klassz srác, humoros, kedves, figyelmes, senki se törődött velem még annyit, mint Ő.Ha ránézek ma is ugyanazt érzem, mint amikor összejöttünk.
Jobban belegondolva telhetetlen vagyok, mert egyszerre akarom a két érzést.A biztonságos, feltétel nélküli szerelmet és a szenvedélyes, újdonságokkal teli életet is. Csak nem tudom, hogy kellene a kettőt együtt elérni, ha a barátomnak viszont minden így jó, ahogy van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!