Miért fenyegetőzik valaki társkeresőn, van azért félni valóm?

Á, már megint a nemválaszolás a téma. Csak logikailag nézve elég hülyeség ez alapján következtetést levonni a férfinemre, ugyanis a nemválaszolás után soha senki nem fogja tudni bebizonyítani, hogy ő jól fogadta volna az elutasítást, mivel nem kap rá fizikailag esélyt. A nemválaszolással látatlanban potenciális elmebetegnek minősítitek azt, akinek nem válaszoltok, pedig simán lehet, hogy egyáltalán nem az, de bennetek mégis úgy fog megmaradni, hogy megúsztatok egy ilyen tapló reakciót egy elmebajostól. Ahogy telik az idő egyre csak a valódi zaklatókés a potenciális zaklatók lesznek az emlékekben, így meg persze, hogy valami jó erős negatív kép fog kialakulni a férfiakról. Ellenben ha minden elutasítást korrekten viszel véghez, megláthatod, hogy mennyien tudják ezt jól fogadni, és mennyien nem, és még talán meg is lepődsz, hogy "jé, ez nem is paraszt".

De valóban sokkal könnyebb bebújni a csigaházba és csúnyákat gondolni mindenkiről, aki nem jön be, de mégis kezdeményezni merészelt a megátalkodott disznaja.

Amúgy ez a fenyegetőzés tényleg elég gáz művelet, azért ennyire nem kéne lealacsonyodni, de simán el tudom képzelni, hogy az illető annyi megaláztatást kapott már életében, hogy tönkretette a lelkivilágát, és azért lett ilyen.

Nincs erre mentség. Engem tegnap ezen az oldalon fenyegetett meg egy srác. Nem akartam ismerkedni, és ez nem tetszett neki.

Előbb beszólogatott, "tudom, hol laksz". Aztán pár perc múlva, hogy "tudunk normálisan beszélgetni?"

Nekem ilyenkor leesik az állam, hogy ez komoly? Kértem, hogy hagyjon békén. "Ne írjak neki olyat, hogy hagyjon békén, mert felkeres."

Mikor mondtam neki, hogy ne fenyegessen, akkor azt mondta, ez nem fenyegetés, de megkeres.

Komolyan, az egész úgy kezdődött, hogy nem. Nem társkereső az oldal. Direkt a leggonoszabb stílusomat vettem elő. De egyes férfiak annyira betegek, ezt kb kihívásnak veszik. Szeretek úgy elválni az emberektől, hogy nem tiltom őket. Itt is van pár felhasználó, aki "nem ismerkedem" után leringyózott, sokszor rám ír válaszok alapján, és mindig megírom neki, hogy "még mindig a ringyó vagyok", felfogja, mert nem ír utána.

Én vagyok az a válaszadó aki "jó női módra" azt írtam,hogy nem törvényszerű válaszolni. A válaszomat 90%-ban hasznosnak találták, de persze, elfogadom az ellenvéleményt.

Egyszer társkeresőztem, 3 nap alatt közel 400 levelet kaptam. Egy ideig alkalmaztam amit írtál, visszaírtam, megköszönve az érdeklődést. De tedd ezt ennyi levélre, az már kávészünettel sem 5 perc. Ráadásul annak ellenére,hogy ezt visszaírtam, és ezzel lezártnak tekintettem az adott érdeklődést, több esetben ismét jött válasz,hátha mégis meggondolom, kiegészítették még esetleg a korábbi megkeresést.

Nem mindenki fogadja el még az udvarias visszautasítást sem, és valóban jogos,hogy kissé bunkó dolog az, ha nincs reakció egy érdeklődő levélre, de továbbra is úgy gondolom,hogy amennyiben nem érkezik viszontválasz abból lehet tudni,hogy tárgytalan a dolog, és ezzel mindenki számol aki ilyenbe vág bele. Én nőként ha ráírnék egy pasira és egy "bocs", de nem"-et kapnék vissza...hát inkább ne írjon.

"Én vagyok az a válaszadó aki "jó női módra" azt írtam,hogy nem törvényszerű válaszolni. A válaszomat 90%-ban hasznosnak találták, de persze, elfogadom az ellenvéleményt. "

Mert ugye a csordaszellem az übereli az érveket, ugye?...

----

"Egyszer társkeresőztem, 3 nap alatt közel 400 levelet kaptam. Egy ideig alkalmaztam amit írtál, visszaírtam, megköszönve az érdeklődést. De tedd ezt ennyi levélre, az már kávészünettel sem 5 perc."

És pontosan erre az esetre írtam, hogy ha 15 másodperced sincs visszaírni az adott levélre, akkor ne is nyisd meg és ne is nézd meg az adatlapját sem. Amíg nincs időd / energiád arra, hogy akkor is megad az alapvető udvariasságot és tiszteletet a másiknak, ha az az ember esetleg nem jön be (ne adj isten: picit kövér, erősen kopaszodik és 10 centivel alacsonyabb nálad, hogy témánál maradjunk), addig ne is kezdjél bele. Ha egy nap mondjuk 10 jelentkezőre van kapacitásod, akkor 10 jelentkezőnek a levelét olvasd el / adatlapját nézd meg, és annak a 10 embernek válaszolj. Senki nem áll géppisztollyal feletted, hogy napi 50-100-akármennyi levelet olvass el. Annyit levelet nyitsz meg, amennyit akarsz, és innentől kezdve teljesen alap elvárás az, hogy akiét megnyitottad, arra viszont válaszolj.

Minden általam ismert társkereső jelzi, hogy megnyitották-e a leveledet ill. hogy ki nézte meg az adatlapodat. Tehát ha azt látom, hogy nem nyitottad meg a levelemet, és nem is nézted meg az adatlapomat, akkor az egyértelmű, hogy most neked - akármilyen okból - nem alkalmas a dolog, és nem pedig a személyemnek szól a válasz hiánya. Ez így teljesen OK.

Ami nem OK, ha azt látom, hogy megnyitottad a levelemet és / vagy megnézted a profilomat, aztán láthatóan nem tartottál arra a 15 másodpercre se érdemesre, amibe egy válasz került volna.

-----

"Ráadásul annak ellenére,hogy ezt visszaírtam, és ezzel lezártnak tekintettem az adott érdeklődést, több esetben ismét jött válasz,hátha mégis meggondolom, kiegészítették még esetleg a korábbi megkeresést. "

És ez mire is lenne érv?

Ha nem írsz vissza, akkor legalább ugyanennyi levél érkezik, ráadásul durvábbak.

Ráadásul senki se mondott olyat, hogy a válasz után folytatnod kéne a levelezést - ha egyszer már te leírtad, hogy bocs nem, akkor onnantól kezdve már joggal tekintheted részedről lezártnak a dolgot. Magyarán semmit nem vesztettél, viszont te a magad részéről megadtad a minimális emberi tiszteletet a másiknak.

----

"Nem mindenki fogadja el még az udvarias visszautasítást sem, és valóban jogos,hogy kissé bunkó dolog az, ha nincs reakció egy érdeklődő levélre"

Nem picit bunkó, hanem az egyik legsértőbb és degradálóbb módja a másik visszautasításának, hiszen azt üzened ezzel, hogy te még egy nyamvadt válaszra se vagy méltó. Hogy még ennyire se vagy emberszámba véve.

Ez pont ugyanolyan suttyóság, mint amikor a nőket húsdarabként kezelik.

-----

"de továbbra is úgy gondolom,hogy amennyiben nem érkezik viszontválasz abból lehet tudni,hogy tárgytalan a dolog, és ezzel mindenki számol aki ilyenbe vág bele."

Nem, amikor belevág, akkor még nem számol. A legtöbb ember, amikor belevág a társkeresésbe, akkor még komolyan gondolja - a párkeresést is, meg a nőket is. És pont emiatt frusztráló, amikor napokig vársz a válaszra, mint valami hülye, míg végül kénytelen vagy vonakodva levonni a következtetést, hogy hát még egy válaszra se méltattak elég jónak.

Csak annak nem frusztráló az ilyen arcon köpés, aki eleve nem vette komolyan az egészet, és csak játéknak fogja fel az egészet.

De abban igazad van, hogy miután zsinórban fut bele ebbe az ember, utána törvényszerűen ő se fogja komolyan venni. Se az ismerkedést, se a nőket.

----

"Én nőként ha ráírnék egy pasira és egy "bocs", de nem"-et kapnék vissza...hát inkább ne írjon."

HA ráírNÉK...

ilyen alapon én meg HA lefutNÁM a maratont, biztos nem lihegnék utána úgy, mint a tv-ben a versenyzők... csak ha már ilyen hasraütésszerű fantáziálásokról beszélünk.

A fenti mondatból elég jól sejthető, hogy milyen gyakorisággal is szoktál te ráírni férfiakra. És az is látszik, hogy magadtól mennyire nem gondolsz bele a másik oldal helyzetébe.

Ha visszaír egy normális üzenetet, akkor az ember max egy picit csalódott, de ennyi - elvégre nem ismered a másikat, és ezáltal egy erős szimpátiánál és kíváncsiságnál / reménykedésnél komolyabb érzéseid nincsenek az irányába.

Viszont annál kevés gázabb érzés van, amikor napokon keresztül reménykedve várod a választ, mint valami hülye, hogy a végén kénytelen kelletlen levond a következtetést, hogy még ennyire se vettek emberszámba.

Ezt mondjuk zsinórban háromszor átélnéd, egész más lenne a hozzáállásod és a rálátásod.

"Szerintem meg irreleváns a vita a nem válaszolásról, mert a kérdező egy fenyegetőzéssel kapcsolatban tette fel a kérdést, amit nem indokol normálisan semmi."

A kérdés egész pontosan úgy szólt, hogy "Miért fenyegetőzik valaki társkeresőn, van azért félni valóm?"

Ennek fényében meg nem olyan irreleváns, hogy azért fenyegetőzik, mert a kérdező bunkó volt vele, és mivel a társkeresős nőnemű felhozatalt ismerve a kérdező már jó eséllyel a sokadik lehetett a sorban, ezért a pasinál elszakadt a cérna. És ennek fényében az se tűnik irrelevánsnak, hogy az ilyen jellegű bunkóság hatása miért tud annyira felgyűlni. Tudom, ez ilyen érzelmi intelligencia gyakorlat (belegondolni a másik helyzetébe), ami manapság nem épp női erény, szóval nem árt ehhez a segítség.

Hogy indokolt volt-e, hogy a kérdező bunkóságát ne virágcsokorral fogadja a pasi, hanem valamilyen formában megtorolja?

Teljesen.

Az indokolt volt, hogy fenyegetőzött is?

Nem, az már túlzás volt. Viszont az is van, nem mindig lehet patikamérleggel mérni a dolgokat, főleg, amikor a lehetőségek is eléggé korlátosak.

De ha mondtok nekem egy másik olyan reális lehetőséget, aminek hatására a kérdező magába szállt volna, kíváncsian hallgatom.

Nem azért, mert védeni akarom a pasit (távol álljon tőlem), hanem mert tényleg kíváncsi vagyok, hogy szerintetek mi lehetett volna a reális alternatíva.

Mert ha csak annyi, hogy lényegében nyelje le (a ki tudja hányadik) békát, elvégre ő a férfi, míg a kérdező gondtalanul sz..rhat bele továbbra is másokba, akkor azt kell mondanom, hogy annál jobb és igazságosabb választás volt ez, ami történt.

----

Amúgy meg igaziból annyi történt, hogy a kérdező megijedt - és ennyi. A kérdés innentől kezdve az, hogy mit tanul a dologból:

- jó esetben annyit mindenképp, hogy az IP cím lenyomozásával fenyegetőzés egy gagyi vicc.

- ideális esetben azt is kicsit jobban végiggondolja, hogy miért is vette a pasi ezt ennyire magára, és ezen "megvilágosodva" legközelebb már normálisan fog hozzáállni a férfiakhoz.

- a legrosszabb opció viszont, amit jó néhány GYK-s nőnemű egyednek a kedvenc opciója, ha meggyőzi magát, hogy 'ááh, ő semmiről nem tehet, és különben is hogy képzeli egy férfi, hogy neki bármiféle alap udvariasság is JÁRNA'.

Idegennek nem jár tőlem SEMMI. Nekem sem jár idegentől semmi.

De mondok jobbat, baráti kapcsolatokban sem JÁR semmi, amit nem akarok adni.

Csak azért vannak az ilyen sorozatgyilkosok ezen kiakadva, mert ha az utcán szólnak utánad, tudják, hogy hallod. Tudják, hogy bemásztak az agyadba. Észre kell venned őket, nincs választásod. De amikor nem írsz vissza nekik, mikor IGNORÁLOD őket... nos, azt egy szociopata sem szereti.

Nézze meg mindenki a Fatal Attraction-t. Az ilyen idegbajos pasikat játssza Glenn Close.

Wow, eljutottunk odáig, hogy aki nem szereti, ha ignorálják, az idegbajos szociopata :DDD

Olyan ez, mint amikor mondasz valami meggondolatlant, de annyira belemászol, hogy ciki lenne kihátrálni belőle, ezért csak mondod tovább és tovább, legyen az bármennyire is abszurd. Előre eldöntötted, milyenek azok a férfiak, akiknek nem szoktak válaszolni társkeresőn, és ehhez az elképzeléshez próbálod igazítani a tényeket. Pedig az értelmes gondolkodás pont fordítva működik, a tényekhez igazítjuk az elképzelést.

Honnan is ismerős ez a hozzáállás? Hmm, a sajnos egyre jobban terjedő áltudományok világából... :(