Húszas évei közepén járó hím, nulla tapasztalattal. Mit tennétek?

Igazából két út van, ha nagyon motivált vagy, akkor belekezdesz az önfejlesztésbe, megtanulod, mire nedvesednek a nők, kimész gyakorolni fejleszteni a képességeidet, kilépsz a komfortzónádból, rengeteg lánnyal ismerkedsz, de ez egy hosszú nehéz út, ami nem biztos hogy megéri mindenkinek a befektetett energiát.

A másik pedig (amit én is csinálok), hogy nem lépsz be a randipiacra, lefoglalod magadat ahogyan eddig, ha kanos vagy, kivered pornóra (ami sokszor izgatóbb tud lenni, mint az igazi nő) esetleg beruházol egy műpuncira, egyébként meg éled az életed a nőktől függetlenül (bár ez az első ponthoz is fontos, mert a nők a görcsösséget rögtön megérzik)

Az első lépést már megtetted. Az pedig az volt, hogy elhatároztad, hogy felhagysz a jelenlegi életeddel és kilépsz a való világba (nem a tv-s verzióba).

Az úton valószínűleg fognak érni csalódások és fájdalom. De az utat ettől függetlenül lehet élvezni. A célban pedig jutalom vár rád, ami nem kockacukor.

Emberi kapcsolatok kiépítése.

Pl. IRL is legyen haverod. Akivel online lehet dumálni, azzal lehet egy sör mellett is.

Második lépés: beszélgess. Lehetőleg nőkkel is. A boltos csajjal, a fodrásszal, a szomszéddal, kolléganőkkel, kutya sétáltatás közben, stb. Egyelőre cél nélkül, csupán azzal a szándékkal, hogy ne halj bele, ha idegen nőt kell megszólítani, és ki tudj alakítani egy beszélgetést.

És az utolsó: a nagy számok törvénye. Olyan nincs, hogy minden nap szóba elegyedsz pár nővel, és nincs köztük olyan, aki szingli, és kölcsönös a szimpátia! De ez nem jelenti azt, hogy tíz leszólás garantált sikert hoz, ha nem, akkor fel kell adni! Lehet, hogy 100, vagy 200 után lesz sikered.

És a legfontosabb: ne dugópartnert keress! Hanem kapcsolatot! Szerelmet.

Ahogy egy korábbi válaszadó mondta, valóban két út van.

Feladod és vesztesként polírozod a hentest életed végéig, a szőnyeg alá söpörve a problémákat és sosem leszel boldog.

Vagy megragadod azt, ami a hasad alatt van és elhatározod, hogy elég a magadnak való hazudozásokból és végre kiállsz a vágyaid mellett és tűzbe mész azért, hogy elérd azt amit akarsz. Nem a levegőbe beszélek. Nekem ez a folyamat 6 évembe telt, szégyenlős szűzfiúból férfivé válnom. Jelenleg boldog párkapcsolatban élek másfél éve, mert rengeteg nőzés után most érzem úgy, hogy megértem egy párkapcsolatra. Lehet így is dönteni. Lehet az életkedvüket kukába dobó, másikat lehúzó emberekre hallagtni (ha már ők sem értek el semmit, akkor te se), vagy vállalni a harcot. Döntés élet és halál között. Te hogy döntesz? Ha szeretnél többet tudni rólam, írj nyugodtan, segítek bármiben mert tudom ez nehéz időszak! :)

#15 már miért is ne lehetne boldog? 25 éves koráig boldog volt.. ezek szerint 7-8 évet le tudott élni kapcsolat meg barátnő meg szex nélkül boldogságban.

Ha barátnőtől várja a boldogságot annak rég sz@r az élete.

"és személyes sértésnek veszem a feltételezést, hogy Warcraft-féle trágyákkal játszanék."

25 vagy, nőt csak monitoron láttál, nincsenek barátaid, és szerinted bárkit érdekel az önérzeteskedésed, hogy te nem a wow-val játszol? Ettől csak még gázabb az egész. Egy átlagos nő pont leszarja, nem tudja a különbséget, nem is érdekli, sőt, ha belekezdesz ebbe a hülyeségbe, akkor inkább el is menekül, mert úgy lesz vele, hogy egy 25 éves otthonülő szűz és az a legfontosabb neki, hogy kiemelje nem a wow-val játszik ám?