Miért van nagyobb társadalmi elfogadás a 30 feletti hosszabb ideje egyedülálló férfiakkal szemben?

kérdező:

csúnya pasi szép nőt?

ahha. de akkor annak a nőnek mik az értékrendjei na vajon? hmm? csak nem a pénz, meg a "kisugárzás", meg mert (a kedvencem) "ő már érett gondolkodású"...

Ne áruljatok már zsákbamacskát. Az ilyen pároknál nyilvánvaló hogy a nőnek az anyagi biztonság a fontos a csúnyácska férfi mellett, az meg még plusz, ha kicsit papucs is szegény, mert jól tudja irányítani...

Ismerek pár 30 feletti nőt, aki tényleg az igazit keresi, akivel családot alapíthat, stb. és vágynak egy "jóvágású 40-esre"

Sajnos a társadalom ilyen, mert a férfiak később "érnek" sokak szerint így nem sürgős.

De ez azért is van így, mert nézz körbe, csomó 30-40 es tipikus (kigyúrt, napszemcsi, fux, bömös) flangál 20 éves csajokkal.

ott vajon mi az értékrend? mindkettőnél?

szóval érdekes egy világ van, és nagyon úgy veszem észre, hogy ha pénzed van, mindened meglehet.

De nem vagy elkésve, manapság nézd meg Liptai is 40 évesen szült...na bumm...

Ne foglalkozz az idióta válaszolokkal, ez nekik sci-fi. A sajat sikertelenseguket dorgolod az orruk alá es ez faj neki.

Ez szerintem a biológiai erettseggel van kapcsolatban, ugyanis a ket nem nagyon különböző korban éri el a bilologiai maximumát, legszebbek, leginkabb alkalmas a testük a gyerek kihordasara. A nőknél ez olyan húsz eves kor körül van. Míg nálunk ez kicsivel 30 felett. Az ért ha megnézed egy 40 eves ferfi is kezd gyanús lenni, mint a 30 eves holgy.

utsó:

20 éves kor körül?

na ne röhögtess....20 évesen még nem állnak be a hormonok, a női test olyan idősen nem elsősorban a gyerekszülésre készül!

nem hiába mondják hogy 30 éves kör körül (plusz minusz 2-3 év) van a legjobb kor szülni! Addigra mind hormonálisan, mint testileg, mind érzelmileg olyan szinten lesz egy nő, hogy gyermeket vállaljon.

De azt ne magyarázd be, hogy 20 éves korban ez már valakiben megvan? Egy fenét. Ha szül is, azért mert úgy alakult..aztán lesz a gyerek 10 éves, anya meg 30, és anya rájön, hogy hoppá, nem is volt fiatalsága, gyerek lepasszol a mamának, anya meg irány az éjszakába...

nagyon sok ilyen van.

Nem a társadalom fogadja el őket, hanem ők maguk fogadják el saját magukat, ezt az ön-elfogadást pedig a társadalom ha nem is díjazza, de nem veti meg őket érte.

A legtöbb férfi, aki a 30-as éveire se tudott összehozni egyetlen tartós kapcsolatot se előbb-utóbb elér ahhoz, a lelki Rubiconig, amin átlépve lemond arról, hogy valaha is lesz tartós kapcsolata, elfogadja, hogy nem kell a nőknek és az erejét, amit eddig a nőkre fordított, átcsoportosítja valami másra, munkára/barátokra/hobbira stb. Ez olyan, mint a halál, hiába küzdesz ellene, úgyis eljön érted és ez ellen semmit nem tehetsz, viszont könnyebbé teheted az utadat azzal, ha elfogadod a saját halálod, na a férfiak is így vannak a nőkkel, pontosabban azok hiányával egy bizonyos kor után. A nők ezzel szemben rettenetesen viselik a magányt, szoronganak egyedül és éppen ez ihlette a macskás-nő archetípust, hisz ők végső soron semmit mást nem csinálnak, mint a hiányzó emberi kapcsolataikat állatokkal töltik be. Nem azt mondom, hogy egy nő nem lehet boldog egyedül, de a nagy átlagra az a jellemző, hogy boldogtalanok, ha huzamosabb ideig vannak egyedül. Ezt nem én mondom, hanem a pszichológia, keressetek rá azokra a felmérésekre, ahol családos és egyedülálló nők lelki állapotát mérték fel és meglátjátok, hogy a nők hatványozottan boldogabbak, ha legalább egy élettársuk van, gyerekekről nem is beszélve, míg a férfiak kihúzzák egyedül, persze kialakul bennük is nem egy lelki betegség, de a nagy számok azt mutatják, hogy ők számarányaiban nézve sokkal jobban viselik az egyedüllétet.