Jól látom, hogy az ún. "modern" társadalomban a társkeresés is nagyjából úgy néz ki, mint az álláskeresés?

Kedves #3!

Tudnál tippet adni hol találunk akkor olyan lányokat/nőket akiknek nem csak a külső számít? Biztos vagyok benne hogy léteznek de

1: kapcsolatuk van

2: nagyon jól rejtőzködnek

Ezt a titkos búvóhelyet ha elárulnád, nagyon sokat segítenél :)

# 3: Ó, Bölcs Sasmadár, mondd meg hát, milyen körökben próbálkozzunk?

On: A társkeresés meg a HR-kedés is ugyanarra az elavult, működésképtelen stratégiára épül: valaki régen kitalálta, hogy milyen belső tulajdonságoknak milyen külső jelei vannak, ezt megfordította, hogy milyen külső jelekből milyen belső tulajdonságokra lehet következtetni. Például egy HR-es előadáson hallottam, hogy egy kutatás szerint az esetek 60%-ban az interjúztató már a kézfogásból tudja, hogy felveszi-e az adott embert vagy sem. Semmit nem számít a tapasztalat meg a tudás. Hát akkor elég betanulni egy bizalomgerjesztő kézfogást, és meg is van, nem? De, kb. Csakhogy erre mások is rájöttek, és elkezdtek pusztán a külső jelekkel foglalkozni, kézfogást tanulni, hogy akkor majd elhiszik róluk, hogy mennyire pengék, miközben valójában nem is azok, de hát arra már senki nem fordít energiát, hogy ezt kiderítse. Aztán meg jönnek a koppanások, hogy egy idő után miért változott meg az illető...

Az értetlenkedőknek előre: nyilván nem mindegy, milyen emberrel létesítünk kapcsolatot meg munkaviszonyt, fel kell mérni az illetőt, de ezt nem a felszínes dolgok alapján kéne tenni. Persze úgy kissé nehezebb, de sokkal többen találhatnák meg a hozzájuk való párt, munkást és munkahelyet.

Csak az a gond, hogy mégsem úgy álltok hozzá, mint az álláskeresők.

Ha tényleg akarsz dolgozni, akkor nem randin küldözgetsz önéletrajzot mindenhová, hátha szerencséd lesz.

Hiába tudod, hogy a vezérigazgató jól keres, keveset dolgozik, stb, de nem pályázol ilyen állásra végzettség és tapasztalat nélkül. Felfogod, hogy röhej lenne, és esélytelen vagy. Normális ember nem is kesereg 8 általánossal, hogy 99 cégnél pályázott igazgatói állásra, és nem is válaszolnak.

Nem pályázol olyan céghez, ahol nincs felvétel, remélve, hogy majd elküldik a régi, bevált dolgozót.

Inkább keresel olyan céget, ahol van felvétel, megfelsz a feltételeknek, és neked is megfelel. Aztán mész egy-két interjúra, ahol kiderül, hogy kölcsönös-e az érdeklődés.

Nem hiszed azt az első telefonhívás után, hogy fel vagy véve, onnan mész nyugdíjba is.

Aztán ha megvan az állás, akkor naponta dolgozol, hogy ki ne rúgjanak.

Szóval aki naponta sír, hogy nincs állása, az nem is akar igazán dolgozni. ;)

Nálam a "nem jó profilkép" például olyan kép:

-ahol napszemüvegben pózolnak

-nem mosolyog az illető

-grimaszol

-eleve eléggé ellenséges képet vág, esetleg még keresztbe is teszi a kezét mindehhez

-nem lehet elég jól látni

-messze van

-több pali is van egy képen, ezért nem lehet kivenni, hogy melyik maga a szóban forgó srác

-pia/cigi van a kezében

-egy autó/jacht/bármi hasonló fellengzős objektum mögött/előtt/mellett pózol

Persze lehet, hogy kifelejtek valamit, de most hirtelen ennyi jut eszembe.

"Valamit mondjatok már, hogy mi legyen a következő lépés, és ne csak ugyanazt az elavult közhelyet hajtogassátok mindig. thx"

Mondtam valamit ami konkrétum, nem csupán egy közhelyet.

Ha valaki nem mosolyog egy ilyen profilképen, számomra azt jelenti, hogy:

-a való életben is ennyire savanyú/unalmas/ellenszenves

-a fogaival nem stimmel valami.