Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért van ennyi randizni nem tudó fiatal felnőtt?
Azt vettem észre, hogy az ilyen 20-30 (fiatalabbakat már nem is írok) halvány gőzük sincs, hogy kell randizni, hova lehet menni, semmi ötletük kreatívitásuk sincs. Nem mernek odamenni kezdeményezni, mert attól tartanak, hogy visszautasítják őket.
A fiúk már ott tartanak, hogy inkább csak alkalmi kapcsolatot keresnek, azt is úgy, hogy jó, ha összejön. Nem értem! Ezek előtt a felnőttek előtt nem volt semmilyen férfi minta? Egy apa egy testvér, bárki, aki tudna segíteni?
Vagy miért olyan nőnél próbálkoznak, akik a pénzre hajtanak és fontos számukra az egzisztencia?
Ugyanez a kérdés áll a nőkre is...!
Tényleg érdekelne a háttere ennek, hogy ki milyen mintát hozott otthonról, hogy ennyire nem megy a társkeresés vagy legtöbbször kudarcba fullad.
Köszi az ÉRTELMES válaszokat!
Fiatalok:
Férfi: sorozatos kudarcok, sikertelen próbálkozások után fél próbálkozni, önbizalomhiány, depresszió.
Nő: 10-15 pasi fűzögeti, neki mégis a tökéletes kellene, pofára esik, ego miatti depresszió.
Már ezerszer leírtam ezt, úgyhogy most csak röviden.
>Ezek előtt a felnőttek előtt nem volt semmilyen férfi minta?
Igen, ez nagyon fontos elem. Az apakép nagyon sok fiú életéből hiányzik (rengeteg a válás, a gyerekek legtöbbször az anyánál maradnak, a további partnerek ritkán veszik át az apaszerepet).
Aztán még:
- kitolódó gyermekkor (továbbtanulás), kitolódó felelősségvállalás
- társadalmi nyomás
- torzuló szexualitás, torzuló nőkép (pornó, média)
- olcsó, elérhető alternatívák a sikerre (online világ, játékok)
- eltávolodás a valóságtól, kevésbé fejlett szociális képességek (online világ)
Satöbbi.
Nos, ezért.
Amíg nem volt online világ, addig nem keresett 1 nőt 30 férfi egyszerre.
Én férfiként úgy érzem hogy ennek hatására totál felszínesek lettek általánosságba a nők. Azt hiszik körülöttük forog a világ, csak mert formás az alakjuk... És ez sajnos nem egyszeri jelenség, hogy ilyen is van, hanem kezd tömegessé válni.
22 vagyok és az említett kategóriába tartozom.
Szülők elváltak kb. 14 éves koromban és előtte se volt szoros a viszonyom egyikkel se. Nem tekinthetem barátnak se apumat se anyumat, akinek bármit elmondhatnék.
Nem volt apa kép ahogy írták. Segítséget csak az internettől,könyvektől és a barátoktól remélhetek.
Nem megfelelő élet vitel. Nem vagyok megelégedve az életemmel se magammal se a környezetemmel. Ez az egy dolog talán most változóban van, hogy van munkám így pénzem is és tudok változtatni a dolgokon.
Önbizalomhiány és csalódások. Igaz, hogy nem sok próbálkozásom volt, de az mind kudarcba fulladt és ha én nem élvezem az életet, nem vagyok megelégedve magammal akkor nem is tudom azt a bizonyos pozitív kisugárzást adni amivel talán még esélyem is lenne.
Úgyhogy én most próbálok nem nyitni senki felé, mert a csalódás most nem vinne előre, hanem összeszedni magam az életem a környezetem, hogy legalább elfogadjam és utána nyitnék, ha egyáltalán tudnék...
Ha magamról beszélnék,nos teljesen egyszerű a helyzet.
SOHA nem kaptam még csak esélyt sem,egy randira vagy bármire egyetlen nőtől sem. És miért? Mert nem születtem helyesnek,tökéletes genetikával...
8 év alatt ez gondolj bele,mennyire töri le az embert.
Hiába próbálkoztam nőknél,hiába csináltam bármit érte,0 esély...
25/F
Jókat írtak előttem. Ha kamaszkorban vagy kicsit utána nincs meg a megfelelő szocializáció (kudarcok, média, férfiminta hiánya, stb. miatt), akkor 20 felett már elég nehéz egy pasinak megtanulnia, hogy mit és hogyan csináljon. Egyszerűen ha hirtelen összejön abban a korban egy randi, új helyzet lesz neki.
Ami még rátesz a dologra egy lapáttal és szeretik sokan a szőnyeg alá söpörni, az a fiatal férfiakat érő nyomás. Mert kőkeményen rajtunk van. Tanulás, munka, karrierépítés. Emellett folyamatosan azt látni, hogy más már hány csajon van túl. Nekem van barátnőm, de így még a kapcsolatban is nekem kell az érettnek és komolynak lennem, mert pár évvel fiatalabb a barátnőm.
És ki segít? Senki. Elmehet az ember a haverokkal törődni és ennyi. Nem panaszkodhatok, nem pihenhetek. Be kell osztanom a pénzem, időt kell szakítani a családi és szociális dolgokra. És nekem még teljes életem van. Akinek valami hiányzik vagy nem stimmel, annál még nagyobb a nyomás.
Ezek mellett hirtelen 20 évesen nehéz lehet megtanulni, hogy kell bánni egy nővel. Főleg, hogy egyre színvonaltalanabbul viselkednek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!