Csajok! Összejönnétek olyan 30 körüli férfival, aki teljesen önálló és nem anyuka pici fia, viszont szüleivel lakik még?

Nem jönnék vele össze, mivel azt sem tudja, mit jelent teljesen önállónak lenni.

Pár hét után úgy is az lenne, hogy be akar hozzám költözni, mivel nekem van saját lakásom.

Én is laktam egy darabig a szüleimmel, csak én ez alatt félretettem egy lakás árának a 70%-át, így most nem kell annyit fizetnem, mint átlagos albérletben.

Nőként meg tudtam tenni egy szakképzéssel a kezemben, nem várok el többet egy férfitól sem.

[link]

[link]

[link]

[link]

Persze. Mi a franc értelme van tök magányosan élni?

Ha a köldökzsinórt sikerült elvágni, akkor semmi akadálya. Szerintem okosabb dolog, mint a világ összes pénzét elverni valami lepukkant albira.

30 éves korig, ha valaki a szüleivel él, dolgozik, és nem szórja el hülyeségekre a pénzt, illetve nem kell nagy kiadásokra költenie mindenképpen (pl. ő a családfenntartó, és mondjuk a beteg szülei rá vannak utalva), akkor össze lehet gyűjteni egy kis lakásra valót apránként. Én is meg tudtam tenni. Persze, ha valaki 30 évesen kap észbe, az más.

A kérdésre válaszolva, ez mindenképpen jó pont, de nem minden, nem csak ennyin múlik az, hogy összejönnék-e valakivel, de egy ilyen, ha valóban ilyen, már előrébb van, mint egy elkényeztetett nagyra nőtt dedós, akit a szülei szolgálnak ki (és nem azért, mert mondjuk fogyatékosság miatt muszáj, hanem mert lusta).

Szóval nem tudom, hogy összejönnék-e egy ilyen illetővel, de ezzel egy jó pontot már szerezne nálam. Viszont hogy egy kicsit tovább offoljam a kérdést, egy kicsit azért elkeserítő, hogy az önállóságot manapság már ennyire fel kell értékelni 30 éves korra, és annyira sok az életképtelen, burokban félrenevelt, elkényeztetett felnőtt. Igazából az lenne a természetes, hogy valaki ennyi idős korára önálló.

Szerintem ha valaki 30 évesen a szüleivel él, még lehet teljesen önálló.

Én is 30 férfi vagyok és édesanyámmal élek ketten egy közös kertes házban. Van munkám és be is szállok az otthoni költségekbe. Viszont mivel nincsen barátnőm, így miért is kellene külön költöznöm egymagam?

Átlagos fizetésem van, egy kis albérletet szerintem fent tudnék tartani egymagam részére, de mi értelme lenne annak, hogy munka után egyedül ücsörögjek a számítógép vagy a TV előtt?! Nem beszélve az ablakon kidobott lakbérről. Így viszont megmarad a pénzem, amiből utazgatok, túrázgatok, hegyeket mászok a környező országokban, világot látok és apránként kicsit spórolgatok is.

Ha egy lány egy ilyen dolog miatt fontolgatná azt, hogy összejönne-e velem vagy sem és ez tudomásomra jutna, akkor biztos, hogy azon nyomban elhajtanám.