Csajok Ti miért nem kezdeményeztek utcán pl?

Lassan 32 évem alatt nem ronda budapesti nőként (azaz itt születtem, itt tanultam, itt élek jelenleg is) egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányan szólítottak le az utcán kifejezetten ismerkedési céllal.

Én az utcán általában nem mászkálok csak úgy, hanem megyek valahova, nem szokásom céltalanul barangolni, szóval olyankor a gondolataim ott járnak, amiért kiléptem az utcára, vagy esetleg ha az még odébb van, több idő, várakozás vagy utazás közben könyvet olvasok és akkor arra figyelek. Eszembe sem jut, hogy ismerkedni is kellene közben. Ha mégis leszólítok valakit, annak inkább az az oka, hogy útbaigazítást kérjek, tájékozódjak. De a férfiakra sem jellemző, ahogy én látom, hogy az utcán úgy nagyon rajta lennének, hogy ismerkedési céllal leszólítsanak másokat. Szóval nem tudom, aki úgy véli, hogy ezek az ismerkedési célú utcán leszólítások olyan gyakoriak, honnan veszi, de abban biztos vagyok, hogy arrafelé, amerre én megfordultam az elmúlt lassan 32 évben, nem szokott megfordulni rendszeresen. :-)

Félek az emberektől, eszem ágában sincs vadidegenekkel beszélgetni.

Mellesleg sok lányba bele van nevelve, hogy nem szabad kezdeményeznünk, mert akkor elrontjuk a pasik "játékát", mert hogy a férfiakban van a vadászösztön, hagyni kell hogy kezdeményezzen, különben könnyűvérűnek tűnünk, meg túl tapadósnak, és undorodni fog tőlünk.

#18

Az tök mindegy, attól még ez van belénk nevelve.