Pár évtizeddel ezelőtt még nem volt természetes kiválasztódás, legalábbis nem ekkora mértékben?

Mert az emberek bele vannak ragadva az anyagba. (értsd anyagiak)

De olyan unalmas már ez a "nekem miért nem jut barátnő" téma. Gyorsan gyártsunk kifogásokat és elméleteket, hogy ne kelljen magamat hibáztatnom emiatt.

Azért némileg a megélhetéssel is összefügg. Te együtt lennél olyannal, aki csak tengődik, és halmozza az adósságokat, dolgozni nincs kedve, esetleg eltartják a szülei, mert szégyellik, hogy a csemete ilyen felnőtté vált...? Bizonytalanra senki nem akar tervezni, legalább célok, meg törekvés legyen a biztos megélhetésre, esetleg gyerekekkel együtt.

Nem tudom egyébként régen mennyire voltak lusták az emberek, de például a szüleim dolgozó szülők voltak és otthon is mindig megosztották a házimunkát, nem volt az, hogy egyikük lógatta a lábát, közösen oldották meg, de a nagyszüleim is mindkét oldalon. Mi van most? Sok elkényeztetett, lusta, kényelmes fiatal felnőtt (tisztelet mindazoknak, akik nem ilyenek)...

természetes kiválasztódás mindig is volt, mindig is lesz, mértéke meg kb ugyanakkora.

"sokkal több férfi talált párt, meg tudott nősülni, mint most"

kit érdekel? az emberiség lélekszáma növekszik.. 1 fő ide vagy oda nem oszt nem szoroz, az csak egy homokszem a gépezetben... akkor sírj, ha megállt, vagy csökken, akkor lesz a baj!

Egyrészt régen is voltak anyagi okai a házasságnak... "A Béla jó parti lesz neked lányom, rendes embör az..." Szerelem? Hát, az volt valaki mással, a házasság nem arra való volt, hogy szerelemben éljenek, az csak biznisz volt.

Biznisz alapon meg könnyebb házasodni, ha mindenkinek van munkája, mert 8 ember csinálta egy dolgát, most meg 1 csinálja 8 dolgát. Más világ volt.

Mellesleg akkor is voltak szép számmal vénlányok meg agglegények. Pl egyik rokonunk mára idős lánya nem házasodott meg soha, mert katolikus családban nevelkedettként volt képe beleszeretni egy református férfiba, nyilván a család megtiltotta az esküvőt, más meg nem kellett neki. Szóval nem igazán lehet összehasonlítani, teljesen mások voltak az érvek és ellenérvek a házasság témájában.

De, régen is volt olyan, hogy valaki nem talált párt.

Csak nem volt internet meg gyk, ahol napi 5 kérdésben sírta el a nyomorát.

Régen az emberek teljesen mást vártak el a házasságtól, mint manapság. Régen azt várták el, hogy ne egyedül kelljen fizetni a számlákat, hogy legyen gyerek, meg ketten legyenek a mindennapi feladatokra. Ennyi.

Szerelemről az emberek legfeljebb az iskolában hallottak, a kötelező versekben.

Nagymamám is jó példa erre: amikor a papa megkérte a kezét, a mama megbeszélte a szüleivel, hogy szerintük jó lesz e férjnek ez a Pista gyerek. Szex, érzelmek, szimpátia - ezek fel sem merültek szempontként.

Milyen elképzelhetetlen ez manapság. Most a legtöbb embernek csak a tökéletes partner felel meg, aki külsőre, meg anyagilag legalább 1-2 súlycsoporttal felettük áll. Ezért tudott sokkal több ember nősülni, mint manapság.

Ami a kérdésed lényegét illeti: a természetes kiválasztódás nemhogy csúcson van, hanem ellenkezőleg. A természetes kiválasztódás azt jelenti, hogy a gyenge minőségű egyedek nem szaporodnak,hanem utód nélkül elpusztulnak, és nem örökítik tovább a selejtes génjeiket.

És bár sokan vannak manapság pár nélkül, de az emberek fele, kétharmada még így is szaporodik, és az utódok a viszonylag fejlett eü ellátásnak köszönhetően majdnem kivétel nélkül életben maradnak. Azok a gyerekek is, akik már eleve betegen, önállóan életképtelenül születnek. És amikor ezek ivarérettek lesznek, akkor ezeknek a fele, harmada is szaporodni fog, és sokuk még rosszabb minőségű utódot fog létrehozni.

Ráadásul jellemzően minél iskolázatlanabb, és butább valaki, annál nagyobb eséllyel szaporodik.

Amúgy tényleg uncsik már azok, akik nem tudnak becsajozni, és minden baromságot kitalálnak, hogy mentegessék magukat.