A 40-50-es nők hogyan viszonyulnak a fiatalabb férfiak közeledéséhez?

Volt már olyan kapcsolatom, hogy a srác 11 évvel volt fiatalabb, de nem működött, több szempontból sem. Viszont ismerek olyan házaspárt, ahol legalább ennyi a korkülönbség ha nem több, és (bár már évek óta nem tudok róluk semmit) remekül megvoltak nagy szeretetben.

A nőkben leginkább a gátlás lesz úrrá, hiszen az öregedő bőr nem igazán vonzó, és lehet, hogy egy bizonyos kor után, amikor te még gőzerővel szexelnél, ő már nem annyira. Tehát lehet, hogy a rövid távú helyzet rózsás még úgy 5 évig, de azután számolni kell nagy változásokkal, amit kezelni kell tudni. Ha van szerelem, akkor ez megy.

Volt rövid kapcsolatom 12 év különbséggel, és hosszú távú 6-tal. Egyikben sem ez volt a probléma, és szerintem ~30 felett már nem is olyan lényeges, hogy ki a fiatalabb. Társadalmi előítéletek még léteznek, de engem személy szerint nem érdekelnek, meg amúgy is fiatalabbnak nézek ki a valós koromnál.

Ismerek olyan párt is, akik között 20 év van, de ezt azért már sokallom.

Egyébként nem igazán értem a kérdésed okát, hiszen gondolom, próbálkoztál már, így vannak saját tapasztalataid. :O

"szerintem ~30 felett már nem is olyan lényeges, hogy ki a fiatalabb."

Ne haragudj, de szerintem ebben nincs igazad. Apáink úgy tartották, hogy az a szerencsés, ha a férfi javára van 6-8 év plusz, mert úgy, közeledve a 60-hoz, kevésbé gyötri majd meg a kapcsolatukat a libidóvesztés.

Nem haragszom, Miguel. :)

Én arra gondoltam, hogy 30 felett már mindkét fél _valóban_ felnőtt, kialakult, érett személyiséggel. Persze vannak kivételek, de azért a 20-as fiúk között még sokkal több az önállótlan, gyerekes "kisfiú".

Nem óvodás szinten persze, csak bizonyos területeken. Tudom, sajnos saját tapasztalat; mondjuk, az exemnél az is jócskán nyomott a latban, hogy egyke, "anyuci pici fia", totál elkényeztették, és baromira rosszul nevelték.

Hogy apáink hogy tartották... Ez olyan, mint a közmondások: néha igaz, néha nem. Sajnos egy csomó férfi küzd ezzel a problémával már akár 40 körül is, ami akkor különösen kellemetlen, ha a társának még normális a "szexuális étvágya". Márpedig egy fiatalabb nő esetében ez esélyesebb.

(Az megint egy külön téma, hogy mennyi a "normális"; itt, az oldalon is nagyon különböző igényeket/szokásokat szoktak írni.)

És a nőknél sem törvényszerű a klimax körüli libidócsökkenés, sokan maradnak aktívak szexuálisan még 60, sőt 70 felett is.

És van még egy szempont, nem "apáinktól", hanem tőlem. :D

A férfiak átlagéletkora sajnálatosan alacsonyabb a nőkénél. Ezért van az, hogy ha körülnézel, alig-alig látsz özvegyembert, özvegyasszonyt viszont annál többet. Az én nagy- és dédmamáim is hosszú-hosszú évekig voltak özvegyek (apai nagymamám 8, anyai nagymamám 19 évig, a dédiket nem tudom pontosan).

Nagyon sok magányos öreg nénit ismertem már, nem egy "jó pálya" szerintem, semmiképp. Ha jó volt a házasság (kapcsolat), akkor meg túlságosan is megviseli a túlélő felet a szeretett személy halála. Pl. az egyik volt szomszéd nénink szívinfarktust kapott, mikor meghalt a férje úgy 50 együtt töltött év után. :( Aztán még 7 évet élt egyedül a drága öreg tündér, de a fájdalom mindig vele maradt. :(