Teljesen normális, értelmes, önálló férfi vagyok 30 felett valamivel. Mennyire csökkennek a pártalálási esélyeim azzal, hogy se házasságot, se gyereket nem akarok soha?

20-as

Ebben tényleg lehet valami.

Esetleg az elvált nők közt volna érdemes keresgélnem?

Kedves Márta

Igen, karriert szeretnék elsősorban és kényelmes életet, ami valljuk be, hogy nem a gyereket nevelő férfiak sajátja. A válás, a gyerektartás pedig még az újrakezdés lehetőségét is csírájában fojtja el.

A gondolatmenete az öregségről, betegségről fonák módon az ön önzésére utal. Ezek szerint a legfőbb indok, reklám, érv a gyerek mellett az, hogy teremtünk egy később házi rabszolgaként használható embert?

Miért nem logikusabb gondolat akkor, hogy ne csináljon gyereket, hanem azt a pénzt, ami a felnevelésébe ment volna(tudtommal kb 20-30m Ft jelenleg), azt gyűjtse össze egybiztosítási portfólióba és máris lesz forrás arra, hogy valaki szakszerűen ellássa majd öreg korában.

Igazából fel nem foghatom, hogy miért kéne kedvelnem egy örök elköteleződés gondolatát, amibe ráadásul teljes vagyonomat bele is kell vinnem, mikor soha semmi más elköteleződés nem örökre szól.

1-2 év hűségnyilatkozat, határozott idejű munkaszerződés, 5 év elévülés a bűntettekre...

Én meg vállaljak be egy nőt, aki szeszélyesebb a UPC szolgáltatásának színvonalánál, egy munkáltató piaci helyzeténél vagy épp a jogalkotók összetételének változásainál?

Tudom, jön a szokásos mantra, hogy ha nem jön be, ott a válás, csakhogy más az előjele egy nő számára a válásnak, mint egy férfi számára.

Ma már nem szégyen elválni egy nőnek, sőt a törvény garantálja, hogy anyagilag is jól jöjjön ki belőle(az USA-ban asszonytartást is kell fizetni, nonsense...) és szinte arra kondicionálják ma a nőket, hogy minél többet házasodjanak és váljanak.

Igen, ez volna a felelősségvállalás csimborasszója.

Mivel a válást, a gyerekfogantatás/elvetetés kérdését és a gyerektartás meghatározását a nő és a mindenkori állam egymás közt lerendezi(vagyis a férfi forrásainak felosztását), egyetlen olyan aktus marad, amiben az én akaratom is érvényesülhet még: a házasság.

Ha erre nemet mondok, akkor és csakis akkor úszhatom meg a kisemmizésemet. Nincs nagyon másik erkölcsileg is elfogadható út.