A nők (sokan) miért ingerültek és miért vesznek bármi jellegű érdeklődő kérdést támadásnak?

szerintem nem érdekled, és a faggatózásod tolakodó.

sajnálom, hogy nem volt szerencséd. hagyd.

Az, hogy általánosságban mennyire tolakodás a dolog, azt nem tudom, de speciel ez a konkrét eset miattad volt idegesítő. Mondta, hogy perpill nem akar veled beszélni, ha akkor azt mondod, hogy oké, majd akkor szóljon, ha alkalmas lesz, lehet, hogy két nap múlva rád ír, hogy bocsi, csak sok volt a munka, és egyébként mizu. De azzal, hogy így faggatóztál (láthatóan egyből magadra vetted a dolgot, számon kérted, magyarázatot követeltél) szerintem a rólad addig kialakult jó véleményét teljesen szétoszlattad (azért 3 napnyi beszélgetés után ez nem olyan nehéz), és akkor már nem kezdeményezett, mikor már alkalmas lett volna neki.

Az bárkivel előfordulhat, hogy egy adott pillanatban elfoglalt, nem ér rá, a beszélgetőpartnertől függetlenül. Az viszont nagyon bosszantó, ha a másik fél ezt nem képes elfogadni, faggatózik, magyarázatot követel, nyilvánvalóan egyből azt hiszi, hogy valami miatta történik. 3 napos ismeretséget ilyesmi miatt szerintem én is nyugodt szívvel szakítanék meg, ha az ismerkedés alatt ilyen könnyedén kialakul ez, akkor talán a párkapcsolatban sem lenne soha nyugtom tőle.

Illetve, hogy a fő kérdést megválaszoljuk: ez nem a nők (sokan) problémája, hanem ez az egy konkrét nőé. Az, hogy pont miért volt ingerült, azt nem tudhatjuk, feltételezem valami történt egyébként a magánéletében, családjában, munkahelyén, akármi, ami ingerültté, feszültté tette, és azért vette támadásnak az egyébként csak idegesítő kérdezősködésed.

De miért kell elmondani neki, hogy miért? Nem és kész. Egy vadidegen ember vagy, tényleg nem tartozik neked magyarázattal. Közölte, hogy NEM ér rá. Mit nem értettél meg ezen? És akkor még írogatsz tovább, meg erőlteted.

Úgy viselkedtél, mint azok a telefonos bambuszgatya árusok, a jehova tanúi, vagy a porszívó ügynök, aki a lábát teszi a küszöbre, mikor be akarod csukni az ajtót, tukmáltad rá magad.

Ezt senki sem szereti. Senki sem szereti, ha elmond valamit, amit 70-es IQ fölött megszoktak érteni, és még neki kéne magát rosszul érezni, mert a másik nem vesz róla tudomást és csakazért is nyomja, nyomja, nyomja...

Én ebből a beszélgetésből, abból, hogy 3 napig "elég sokat" írogattál vele, meg abból, hogy rossz tapasztalataid vannak, azt a következtetést vonom le, hogy te ilyen "nagy csevegő" típus vagy, ami eleve bosszantó, mert lehet, hogy te mindig ráérsz, és ha úgy tűnik végre valaki horogra akad, akkor beindulsz, mint a 6:20-as sebes vonat és mész előre folyamatosan, de engem nőként az ilyen zavar, mert szeretném élni az életemet közben, dolgoznok, hobbim van, családom, barátaim, és mikor valaki órákig írogat hát az... Egy ideig még tolerálom, meg nem idegesít annyira konkrétan, de néha egy kicsit szemforgatósan írok választ, hogy hát nem igaz, mindig ráér, semmi dolga?

És ha egyszer azt mondom, hogy ne haragudj most nem, és nem fogja fel, és ENNYIRE nem fogja fel, mint te, az engem is kihozna a sodromból és tuti nem keresném többet, mert minek?

Kiállítottad magadról a bizonyítványt. Mégcsak írogatsz vele a neten, de már rá akarsz telepedni a napjaira és ha nem úgy megy, ahogy neked tetszik, akkor még erőszakosabb leszel. Igenis az vagy, még akkor is, ha ilyen kedveskedős szirupos szöveget nyomatsz, hogy úgy hiányzol stb.

Nekem is az lenne az első gondolatom, hogy úristen, ha gyakorlatilag idegenek vagyunk, de már ez van, akkor mi lenne később, ha már személyesen is megismerkedünk, vagy esetleg párkapcsolatba bonyolódunk? Mert ennél az csak rosszabb lenne. És hát ilyenből kinek kell?

De neked komolyan nem tűnik fel a "sok rossz tapasztalat"-ból, hogy lehet nem az összes nővel van a baj, hanem azzal, ahogy te rájuk akarod magad sózni?

Deborah Tennen: Miért értjük félre egymást? c. könyvét ajánlom, nyelvészeti munka.

Abban van, hogy egyesek az ilyen kérdéseket faggatásnak fogják fel, mások kedves érdeklődésnek, neveltetés kérdése, hogy a családban mi a szokás. Olyan is van,hogy valaki rosszul érzi magát, ha nem kérdezgetik, mert ő rá senki se kíváncsi. Van, aki meg utálja. Ez nem a női nem függvénye, férfiakat is ismerek olyanokat, akik nem bírják, ha faggatják őket, és nőt is tudok, aki gátlás nélkül mindenre rákérdez.

Ebben az esetben amit leírtál, szerintem egy sokkal egyszerűbb dolog történt. Elbúcsúzott tőled, 2x is (-Szia ne haragudj máskor beszélünk.

Addig is szia )

te pedig szóval tartottad. Nyilván azért búcsúzott el, mert nem akart beszélni, ha ezután megkérdezed, mért, az pont olyan értelmes, mint megkérdezni valakitől, hogy "itthon vagy?", vagy hogy "megvárlak, csak gyere", vagy személyes kedvencem:

- Erről nem akarok beszélni.

- Miért? Mi baj?

-.-

Szóval ha elköszönt, hagyd békén, ez nem atomfizika.

"Szóval eddigiek alapján nyugtázom. Ne kérdezz semmit a neten, mert tolakodás, ne akarj ismerkedni ott, mert tolakodás. Szóval senki se ismerkedjen ott."

Olyan vagy, mint anyám. Ha egyszer megjegyzem, hogy elsózta MOST AZ EGYSZER az ételt:

- Jó, akkor iylet soha többet nem főzök!