Akik olyannal ismerkednek neten, aki 50+ km távolságban lakik, hogy képzelik el a kapcsolatot?

"De mi értelme messzire menni egy másik emberért, amikor SOKKAL KÖZELEBB TALÁLHATSZ UGYANOLYAN EMBERT?"

Egy darab olyan emberrel nem találkoztam, aki olyan, mint a barátom, és felérne hozzá az én szememben, mint férfi. :)

Meg nemcsak rá igaz ez, nincs két ugyanolyan ember.

(én vagyok az, akinek 240 km-re van a barátja)

21:

Ez jogos és elhiszem hogy őszintén írod amit írsz. De te nő vagy és nem tudsz logikusan, objektíven értékelni dolgokat, mert az érzelmeid könnyen elvakítanak.

Valószínűleg most az 1 km-es körzetedben is 5-10 olyan férfi van legalább, aki kb ugyanolyan mint a barátod objektíven nézve kívül-belül.

Csak ezt az érzelmes agyak nem bírják felfogni

Én abban hiszek hogy mindenki számára még a 10 milliós Magyarországon belül is ezer és ezer (ha nem tízezer és tízezer...) olyan ember van, aki vele kompatibilis. Aztán ezek közül talál egyet és azt "kinevezi élete szerelmének".

Több logika van bennem, mint a "férfi" ismerőseim 80%-ában együttvéve. :) Mások is el szokták ismerni, mondták már, hogy férfias a logikám, gondolkodásom. De én amúgy nem hiszek ebben, ezek ostoba sztereotípiák, de egy hozzád hasonló fél-ősembernek hiába magyarázom. Szóval ez elég nevetséges volt.

És nem, nincsenek olyan férfiak sem a környezetemben, sem máshol, és én döntöm el, nem te.

#22 - Az a vicc, hogy leginkább te vagy képtelen logikára, lerí, hogy vszeg nagyon buta vagy. Vagy pedig iszonyú súlyos érzelmi analfabéta. És még nagy dobra is vered, hisza a neten osztod az észt. Férfi vagyok, mégis azt látom, szánalmas amit írsz. Az is, amit a női gondolkodásról elképzelsz. :)

Te írtad azt a választ is, h megcsalnád a távolabb élő bnődet?

"Egész életedben simán találkozol 200 olyan emberrel, akivel tökéletesen összeillenétek tartós párkapcsolatra is még."

:D :D :D

Persze. Amúgy az egész érvelésed egy hatalmas hülyeség, szóval nem is tudom mit mondhatnék erre :D

#22

Kisvárosban lakok, MINDEN korombelit ismerek, egyetlen egyre hittem közülük, hogy összeillünk, és vele volt meg a kölcsönös vonzalom, ő már az exem, megpróbáltuk, nem működött. A többiek nem érdekelnek.

A közlekedés meg katasztrófa, a 10 km-re levő szomszéd városba alig kevesebb idő eljutni, mint a barátomhoz, aki 60 km-re lakik.

Odamegyek ismerkedni évente 200-300 lányhoz.

Abból megdugok olyan 10-25 körülit változóan.

Abból szokott lenni 3-4, akik úgy érzem nagyon is szerelmesek tudnának lenni belém és én is beléjük ha hagynám. ÉVENTE.

Miért ne lehetne, hogy mondjuk 200 nőből akit megismerek, köztük van 2-3, akivel nagyon összeillünk? Gondolom ti még kisebb arányokkal dolgoztok és még kisebb arányok alapján beszéltek. Ezért értetlenkedem

Ez a tapasztalatom, ezért írtam azt amit. Ha te férfiként büdös gyáva vagy és nem mersz odamenni napi-heti szinten totál ismeretlen lányokhoz az utcán (más nyilvános helyeken) kezdeményezni, vagy nőként kevés férfi megy oda hozzád, akkor nyilván nincs esélyed sok hozzád passzoló embert megismerni. Minél kevesebb emberrel kerülsz közeli viszonyba, annál kevesebb lesz azokon belül is, akikkel passzoltok egymáshoz

Nem a középkorban élünk már, amikor egy átlagos ember egész életében kb 500 másik embert ismert. Akkor elhiszem hogy egy nagy szerelem volt (jó esetben) 'oszt jó' van.

Manapság 1 év alatt annyi új embert ismerünk meg, mint 200 éve az őseink egész életükben.

Teljesen normális, hogy ez miatt sokkal több olyan embert is megismerünk, akikkel klappolunk egymáshoz.

Megismersz az életed során 500 embert. Abból van 1 aki életed szerelme lehet.

Megismersz az ÉLETED SORÁN 50 000 embert. Abból van 100 aki életed szerelme lehet. Ezen mi nem érthető?