Férfiak! Akik azt mondják, hogy ők normálisak, mégse találnak barátnőt, definiálnák, hogy mit értenek ez alatt, hogy normális?

Igazából nekem annyi elég, hogy ne "szívja a véremet". Ne stresszeljek azon, hogy vajon merre járhat, mit csinálhat; ha otthon van, akkor ne basztasson, hanem pont ellenkezőleg. Mellette fel tudjak töltődni, jól érezzem magam mellette, teljes mértékig megbízhassak benne. No meg hasonló legyen az érdeklődési körünk.

Nem tudom, hogy mit ér a válaszom, mert egy csomó szubjektív dolgot írtam le.

Még annyit hozzátennék, hogy mindig őszinte, közvetlen vagyok. Nem cigizek, nem bulizok, nem is lenne kivel.

Szimplán azért nincs senkim, mert nincs hol ismerkedni.

Én speciel azért nem találok jelenleg, mert olyan helyen élek, ahol kb esélyem sincs egyedülálló huszonéves és még értelmes nőre.

Persze, definiálom:

Olyan a normális nő, aki kedves, hiszti mentes, nyitott, humoros, barátságos, odaadó, alkalmazkodó, elfogadó, figyelmes, gondoskodó, nem veszik el az anyagi világban, hanem fontos neki a lelki fejlődése és ugyanúgy részt vesz a kapcsolat felépítésében és abban is, hogy haladjon valahonnan valahova a kapcsolat, magyarul szellemileg, lelkileg is a toppon van. Sorolhatnám reggelig.