Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mélypont, de próbálok pozitív lenni?
23 éves nő vagyok. Szerintem átlagos, végzős egyetemista vagyok, mindenkitől megkapom, hogy csinos vagyok, udvarias, intelligens. A szerelemben mégsincs szerencsém.
Egy ideje már gondolkodom, hogy írjak-e ide, de gondoltam, egy próbát megér, hátha van valami tanácsotok.
Voltak már kapcsolataim, kettő komolyabb (szülők is megismerték), de egyik sem tartott három hónapnál tovább. Általában mindig engem hagynak el, egyszer fordult elő, hogy én szakítottam.
Két éve már egyedül vagyok. De próbálok pozitív lenni, eljárok a barátaimmal sok helyre, ismerkedek. De annyira félek, hogy megint egyedül maradok, hogy nem merek újra nyitni mások felé. Legalábbis igy volt ez egészen februárig...
Amikor is februárban új munkahelyem lett (átmeneti) és ott megismerkedtem valakivel. Újra elkezdtem érezni valamit, úgy éreztem van remény és nyitottam. Nagyon jó élményeket csináltunk és belészerettem.
De pár napja azt írta, szeretné velem befejezni. A gond nem én voltam, legalábbis az elmondása szerint...gyerekei vannak, elvált és idősebb tőlem. Nem lett volna ennek a kapcsolatnak jövője, tudom jól. De ezzel most azt érte el, hogy megint mélyponton vagyok úgy érzem felesleges volt nyitni és én nem érdemlek már semmit...csak hogy elhagyjanak.
Azóta már nem dogozom az adott cégben, lejárt a szerződésem, bár felajánlották, hogy szeptembertől fel tudnak venni állandóra, de nem tudom ezek után elvállaljam-e. Csak nekem lenne rossz őt minden nap újra látni.
Hiányzik, hiányzik az érzés, hogy valaki törődik velem, gondol rám és szeret. Nem tudom, hogyan tovább. Próbálok pozitív lenni de nehéz. Fiatal vagyok, tudom és sok férfi van még a világon...de ezek után nem tudom, hogyan nyíljak meg újra, már nincs erőm hozzá.
És nagyon hiányzik a legutóbbi párom. Azt hittem fog jelentkezni, de nem. Elintézte egy sms-sel, amit a leggerinctelenebb megoldásnak találok és haragszok is rá ez végett. Meg is írtam neki, hogy én személyesen szeretek ilyet megbeszélni, de nem törődött vele. Neki ennyit nem értem. Akkor másnak fogok valaha is?
válasza: válasza:
válasza: válasza: válasza:Mondjam azt, hogy üdv a klubban? :)
Szakítás után vagy ha ilyen történik, általában ezt érzi az ember. Én 9 hónapja szakítottam a volt barátnőmmel de még azóta sem tudom mitévő legyek. Minél több kapcsolatod volt, annál nehezebb komolyan venni az embereket. Feltéve, hogy komoly kapcsolatot szeretnél. De az írásod alapján igen.
Szerintem még nagyon nem vagy elkésve egyébként. Mi lenne ha most nem görcsölnél rá ezekre a dolgokra? Lehet, hogy most nagyobb a nyomás rajtad, vizsgák, stb.. picit próbálj meg kikapcsolódni. Találj valamit a világban ami boldoggá tesz. Ha egedül is képes vagy örülni bizonyos dolgoknak akkor egy igazi jóbarát aki aztán a párod lehet, már csak tökéletessé teszi ezeket a dolgokat. Ne gondolj ilyenekre, hogy te rossz vagy és az a sorsod, hogy csak elhagyjanak. Ez nem így van, csak még nem jött el a te időd :)
Nézd a jó oldalát a legutóbbi dolgoknak is. Legalább egyikük sem játszotta az eszét, mindegyik őszintén megmondta mire számíthatsz. Az utóbbi sms-es dolog sem véletlen volt ez biztos. Jelzés, neki ennyire számítasz. De van/lesz más akinek jobban.
Ne add fel! :)
F(26)
válasza:Gerintelen volt a volt párodtól, de próbáld megérteni kicsit, lehet, hogy olyat tett, amiért nem lett volna képes eléd állni. Ez az ő gyengesége, nem a tiéd. Tudom, szar, de nem tudsz mit csinálni, mint továbblépni ezen.
Szerintem te inkább szeretetéhes voltál, azért mertél rányitni egy gyerekes, elvált pasasra. Ahogy írod, a törődés, szeretet érzése hiányzott, nem maga a pasiba zsongtál bele. Vigyázz, keverhető a kettő.
Legyél sikeres valamiben, hidd el, nem jó dolog a szerelemre felrakni csomó mindent vagy mindent, mert könnyen borulhat az életed. Érj el valamiben komolyabb sikert, a szerelem megvár úgyis.
válasza:23 évesen több kapcsolatod is volt és többen is érdeklődnek. Így nézd pozitívan! :)
Amúgy, eléggé esélyes, hogy rossz emberek felé nyitsz vagy túl naiv vagy.
válasza: válasza:Nem nehéz. Egyszer nézz meg egy katicát hogy mászik végig a fűszálon vagy egy papírlapon és gondolj bele.... vajon ő boldog? Ha igen, akkor mitől? Ha nem, akkor mitől?
De hogy egyszerűbb példát adjak. Ha van háziállatod. Mondjuk egy kutya. Én tudom magamról, hogy néha elhanyagolom a kutyám, de mégis mindig hűséges hozzám és szeret. Mi, emberek tanulhatnánk tőlük. Ő már akkor boldog amikor meglát. De ha meg is simogatom vagy játszom vele akkor van értelme az életének. Pedig nincsen sem ájfónja, sem egyéb eszközei.
A boldogság nem igazán a körülményeken múlik. Néha felnagyítjuk a bolhákat elefánttá. Nincs szükség túlkomplikálni. Elég egy mosoly, egy ölelés, közös séta, egy jóízű beszélgetés. Ezek olyan dolgok amik alapul szolgálnak a későbbi közös élményekhez és az esetleges közös élethez. Hogy legyen mire emlékezni és hogy legyen miről mesélni majd. De az emberek többsége el van tévedve. Nem is csodálom, ilyen a világ. Ilyenné tettük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!