Unalmas életet élő férfi vs Elfoglalt nő?

Na de ha a nő, de jobb is, ha nem nőről beszélünk, csak az egyik fél úszni, táncolni szeret, a másiknak meg nincs annyi pénze, hogy vele menjen, mert nem dolgozik, akkor mégis, milyen közös pontjaik lehetnének? Azért egy ismerkedésnél nagyon fontos, hogy legyenek olyan közös programok, amiket együtt csinálhatnak, és megismerhetik egymást, nem?

Azt gondolom, ha valakinek átmenetileg nincs munkája, akkor az nem a legjobb időszak az ismerkedésre. Természetesen később, ha már egy ideje együtt vannak, akkor elvárható, hogy támogassák egymást, akár anyagilag is, de úgy ismerkedni, hogy nincs egy fillérem sem, ezért nem tudok veled semmilyen közös programban részt venni, elég nehéz.

Amúgy nekem a napokban volt egy elvetélt ismerkedési kísérletem, a potenciális jelölt azt írta, hogy ő zárkózott, nem jár sehová, de úszni, meg kerékpározni szokott, mire én azt feleltem, hogy sajnos ez a kettő nálam kiesik, mert úszni nem tudok, bringázni nem szoktam, nincs is kerékpárom, de szívesen megyek moziba, színházba, kirándulni, tárlatra, múzeumba, sörözni, vacsorázni, sétálni, idegen várost felfedezni, beszélgetni, csillagokat bámulni, mire az illetőnek hirtelen közbe jött valami, és azóta sem jelentkezett...

Ó jesszusom, ne fajuljon már el idáig egy kérdés megvitatása.

Akinek nincs pénze is tud randizni. A sétákért, a csillagnézésért, a beszélgetésért, és otthoni közös filmezésért senkinek nem kell pénzt költeni mégis teljese értékű randevúnak számít. Nem minden a pénz.

Én elfoglalt nőként nem várom el hogy a párom is ilyen elfoglalt legyen, ha ő inkább otton szeret ülni és a gépen játszani, akkor tegye azt. Viszont, ne szóljon bele abba hogy én eljárok táncolni, futni, sportolni, stb.

A legtöbb esetben ez azért szokott problémát jelenteni, mert az a fél aki otthon ül, nem nézi jó szemmel hogy a párjának van a kapcsolaton kívül is élete. Voltam már ilyen helyzetben, és sokszor megkaptam, hogy minek megyek heti 4szer táncolni, inkább foglalkozzak vele (ami azt takarja, hogy otthon ülök, és nézem ahogy a gépén pötyög - de ő ennek örül, mert így vele vagyok és együtt unatkozhatunk). Na ez az, amiből nem kérek többet.

Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy sosem foglalkozok a párommal, sokat vagyunk együtt, viszont arra is van igényem, hogy a hobbijaimmal foglalkozzak. És ezt egy szintén elfoglalt (legalábbis valami hobbival rendelkező) ember sokkal könnyebben meg fogja érteni, mint az otthon ülő típus.

"Sok olyan nővel találkoztam már, akit olyan szinten nem érdekelt semmi, hogy még hobbija sincs. Egy ilyen nő számomra nem érdekes."

Akkor miért várjuk el a nőktől, hogy egy ilyen férfi érdekes legyen számukra?