Miért nem érdemlem meg végre a boldogságot?

Nem akarok a nap 1000. siránkozó lúzerja lenni,és nem is siránkozásból írtam ki a kérdést,csak már tényleg totál elegem van az egészből.Lassan 24 éves férfi leszek,és nem volt még soha sem barátnőm.Egyszerűen akárhogy akarom,nem találok magamnak barátnőt.Akivel részemről lehetne valami,az általában foglalt,vagy pedig szimplán nem akar magának párt.Volt olyan is hogy azt hittem hogy több lehet a lánnyal mint barátság,de kiderült hogy csak az agyamat húzta,majd összeállt mással.Baráti társaságban nincs barátnőnek való csaj,a fősulin pedig kevés a lány,mert műszaki karra járok,fősulis bulik pedig nincsenek.Annyira szeretnék már végre egy kapcsolatot,de valamiért nekem ez nem akar összejönni,és már nagyon utálom az egyedüllétet.Teljesen normális,káros szenvedély mentes ember életét élem.A külsőmben semmi taszító nincs,mondták is már hogy jóképű vagyok,de ugye ez relatív.Szerintetek hol találjak magamnak egy értelmes,nem bulizós,nem pláza pcsa párt?Ti hol ismerkednétek?