Férfiak, szerintetek ez milyen viselkedés?

"Kamuzhatott az erzelmeirol, csak mert azt hitte, en nem akarok semmit, ezzel kikerulve a pofara esest," - ahogy te is tetted????

De olyan nagy szerelemre nem gondolok, ha ilyen egyszerű dolgot ilyen nyögvenyelős, hamis színjátékként kell tisztázni - persze, hogy nem megy.

Nôi aggyal ezt tényleg ennyire nehéz összerakni?

A pasi 3 hónapig próbálkozott, naponta keresett téged => ô az ô részérôl teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy tetszel neki, és szeretne ebbôl valamit.

Viszont közben azt érzékelte, hogy te meg nem viszonzod ezt túlságosan (ahogy írtad: távolságtartó vagy + kb. mindig ô keres téged, tehát te nem kerested ôt), és hogy 3 hónap után se tartotok ott, hogy ez valóban kapcsolat legyen => magyarán valahol elakadtatok, és azt látta rajtad, hogy téged nem is érdekel, hogy ennél több legyen belôle (és lehet, hogy de, te szerettél volna többet, de a leírásod alapján ez számára nem derült ki).

Tehát összeszorította a fogát, és probálkozott tovább, amíg látott esélyt, de egy idô után kénytelen volt elfogadni azt, hogy te valoószínûleg nem akarsz semmi komolyabbat tôle. Ezért utolsó megerôsítésként egyenesen feltette neked a kérdést, hogy tartotok-e valamerre, és te erre nemmel válaszoltál neki (a válasz hiánya is egy egyértelmû válasz, tehát amikor nem voltál hajlandó megmondani neki, hogy szerinted merre tart, az egyértelmû nemnek vette, és akkor onnantól kezdve eszerint válaszolt ô is, hogy mentse a menthetôt, és pl. így barátok maradhassatok, hogy hátha egyszer még...)

Szóval azért ez nagyon nem egy Sherlock Holmes krimi, a pasi egyértelmûvé tette a szándékait, te meg annak hiányát részedrôl (legalábbis a férfi szemszögébôl nézve), így a pasi kénytelen volt ebbe beletôrödni.

Ha bejött neked a pasi, akkor kár érte, mert nyilvánvalóan te is nagyon bejöttél neki.