Ti mit tennétek a helyemben?

Szakított velem az exem két hónapja, akit nagyon szerettem. Tapasztalatlan voltam, ez volt az első kapcsolatom, és a rohanás miatt mindent elrontottam. 3 évig voltunk együtt. Az exem nagyon sok mindent megtett, de a kommunikáció nem volt jó közöttünk. Nagyon hiányzik. Úgy érzem, hogy meg kell változnom, hogy jobb embernek kell lennem, hogy legközelebb ez ne történhessen meg.

A volt barátom legjobb barátjával már régóta jóban vagyunk, és most szeretne velem összejönni. Zavar, hogy ők ketten barátok, hogy találkoznom kell esetleg a volt párommal. (Most nem beszélünk egymással, ez mind a kettőnknek gyógyszer) Egyébként a srác nagyon kedves, sokat törődik velem, mindig meghallgat. Én is nagyon tisztelem őt, szeretem azt, hogy nagyon éretten és jól ért az emberekhez, hogy kedves, humoros, őszinte. De túl sok emlék köti hozzá a volt kapcsolatomat. Most nehezen tudok az új páromként gondolni rá.

Szerintetek mit kellene tennem? Engedjek neki? Úgy érzem, most nem vágyok kapcsolatra, de félek, hogy ha elengedem őt, akkor teljesen bezáródom. 26 éves vagyok, a szakítással rengeteg barátságos is elveszítettem. Gyereket, családot szeretnék majd, de kötődő típus vagyok. Nem akarom idealizálni a volt barátomat, szeretnék még újra annyira szerelmes lenni, mint vele, bár most lehetetlennek tűnik. Nagyon fájnak az emlékeim.