Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van esélyem manapság 19 éves, konzervatív szemléletű joghallgatóként hozzám illő lányt találni?
Fő érdeklődési területem a történelem, irodalom és politika, illetve az erősportok és a nyelvek (jelenleg angol-német, későbbiekben még orosz-kínai/japán). Sok más is érdekel még, de azokban kevésbé vagyok jó, így nem tartom említésre érdemesnek.
A problémám két dologból származik:
1. Valamiért úgy látom, hogy választanom kell, hogy társat, vagy nőt akarok-e magam mellé. A társ nem nőies, a nők nem társak. Társ alatt szellemi-lelki társat értek, nő alatt pedig a klasszikus anya típust.
2. Ragaszkodom az elveimhez, így csak szűz lánnyal kezdenék. Ez sokaknak álszent lehet: én már nem vagyok szűz, eddig volt 2 kapcsolatom is, viszont nem vagyok nő sem. Férfiaknál általánosságban nincs jelentősége a szüzességnek, nőknél van. A feminizmus kifejezetten ártott a nemi szerepeknek/jellegeknek (mind a férfi, mint a nőinek, a női nemet tulajdonképpen felszámolta), de ez egy nagyon messzire vezető téma, úgyhogy aki hithű aktivistája a mozgalomnak, az kérem nyomjon a vissza gombra. Köszi.
A személyes preferenciák és az alapvető ismerkedés meg csak ez után kezdődhet, de teljesen felesleges, hiszen a korban hozzám illő lányok 99%-a már ennél a két pontnál elbukik, főleg, hogy a hozzám hasonló szemléletű nők általában osztály szürke-egerei, akik totálisan anti-szociálisak, igénytelenek, csúnyák, de legalább okosak (én is ez voltam férfi/fiú változatban, míg nem kezdtem sportolni, nem nézem le őket, de nem kellene ilyen személy párkapcsolatra).
Jól átvertek, hogy az egyetem tele lesz okos ÉS szép nőkkel... most pedig úgy tűnik, be kell érjem egy egyszerű diplomával. :D
Úgy látom megérkezett a végletekig komplexusos, megkeseredett életű, éppen ügyeletes liberális akciócsoport. Sebaj srácok, egyszer majd nektek is összejön valami, amire büszkék lehettek, amint visszatértek a valóságba.
#5:
Jobban belegondolva, valóban lehet abban valami, amit mondasz. Volt időszakom /évek/, mikor nagyon elvágtam magam a társadalomtól, még a szüleimtől is, utána pedig nehéz (volt) értelmezni emberek szavait és cselekedeteit. Legalábbis olyan szemmel, mint ahogy a többség értelmezné ugyanazt a mondatot / tettet. Most sem vagyok nagy spíler emberi kapcsolatok terén, de mára már legalább nincs "social anxiety"-m (szociális szorongás/idegesség? Nem tudom a pontos magyar nevét). Tudok beszélni bárkivel bármiről, igaz, nem túl sokáig, mert ha nincs specifikus közös téma ( = közös érdeklődési kör), akkor nagyon hamar kifogyok a mondanivalóból. Ha pedig van, akkor két dolog történhet:
1. Ha rájövök, hogy jobban értek adott témához, akkor uralni kezdem a beszélgetést, mindent kijavítok és kiegészítek akár a leglényegtelenebb, de odatartozó információkkal is. Alapvetően segítő / "oktató" szándékkal teszem ezt, de tudom, hogy ez mennyire idegesítő és visszataszító tulajdonság, úgyhogy mostanában figyelek erre. :)
Egyébként általában jobban értek adott témához, mert ha érdekel valami, akkor MINDENHOL utána nézek, nem nyugszok, míg utolsó betűig el nem olvastam minden elérhető anyagot, meg nem néztem minden videót, előadást, szakirodalmat, és/vagy ki nem próbáltam magam is. Ha pedig így utána nézek valaminek, akkor hajszál pontosan az utolsó kis vesszőig és írásjelig emlékszek a legapróbb részletekre és szófordulatokra is. Így ami tényleg érdekel, abban a témában általában sokkal többet tudok, mint a kortársaim. Nevezheti akárki nagyképűségnek ezt a kijelentést, lényegtelen, mert ezt tapasztalom.
2. Ha egyetlen közös téma van, akkor adott emberrel egyszerűen semmi másról nem fogok tudni beszélni, mert minden mást lényegtelennek tartok (hacsak persze valahogyan fel nem merül egy újabb közös téma). Mondjuk, hogy érdeklődjek iránta (persze megteszem, de nem természetes, hanem gondolkodnom kell rajta, és ez a része a mai napig "modoros"). Számomra nincs értéke annak az információnak, ami nem használható, nem informatív, nem építő. Ha valaki elmeséli, hogy "hétvégén elmentünk a haverokkal bowling-ozni aztán söröztünk", akkor erre az egyetlen természetes(!) reakcióm annyi, hogy "oké, tök jó", amit ha a többség lefordít magának, egyenlő egy kb. "kit érdekel?"-lel, egy "és most mit mondjak erre?"-vel, vagy egy "jó neked"-del. Egyébként én sem közlök senkivel ilyen információkat "csak úgy". Nem látom semmi értelmét, egyáltalán...
Erőfeszítésekkel ki tudom javítani ezt a két dolgot (meg általában a többit), de nem természetesen jön, mint (gondolom) másoknál.
Plusz, mostanában kezdett el érdekelni a vallás és a keresztény filozófia, így ha sikerül meggyőznie a katolikus egyháznak, akkor már tényleg csak a 80+ korosztálynál lesz esélyem. :D
Igazából most már tényleg érdekelne, hogy objektíven ki mit lát a stílusomból.
szerintem a szép és okos nők nagyon nem vágynak egy olyan karót nyelt soviniszta, álszent fiúcskára, mint te :D
változtatni ezen csak teljes személyiségváltással lehetne, arra meg kevés ember hajlandó. ahogy telik az idő, lentebb mennek majd az elvárásai, és beéred majd a "szürke egérkékkel" is. szóval nyugi, csak várj :)
# 11 Az ötös vagyok. Szociális fóbia magyarul. Ami az olyan jellegű információkat illeti, mint "elmentünk sörözni a hétvégén" szerintem teljesen normális a reakciód. Az én szememben legalábbis. Ezekre én sem tudnék többet mondani.
Az első pontot viszont én magam is megtapasztaltam. Megkaptam már, hogy sznob vagyok, meg okoskodom. Pedig egyáltalán nem arról van szó, hogy hetvenkedni akarok, hogy nézd milyen sokat tudok, hanem valóban szeretem ezeket a témákat, és jó érzés beszélni róluk.
Szóval ezen tényleg próbálj meg változtatni szerintem.
A szüzesség dologhoz akartam még hozzáfűzni valamit: Férfi vagyok, megértem, hogy miért fontos neked, hogy a lány szűz legyen. De próbáljunk meg kicsit női aggyal gondolkodni. Egy nő erre azt mondaná: Milyen jogon várod el, hogy szűz legyen a párod, ha te sem vagy az? És ez valamilyen szinten jogos is. Arról nem is beszélve, hogy úgysem tudod leellenőrizni. Ugye sok weboldalon olyanokat írnak, hogy nem mindenki vérzik az első szeretkezéskor, sőt mi több, olyat is olvastam már, hogy van akinek nincs szűzhártyája. Ezek az információk most vagy igazak, vagy nem. :) Nehezen is találnál 19 évesen olyan lányt aki még mindig szűz szerintem. Meg amúgy is, teljesen lényegtelen az egész hosszabb távon. Szóval szerintem ebben az elvedben nyugodtan lehetsz lazább, ha "vissza szeretnél térni a valóságba" hogy téged idézzelek. :D
#13:
A környezetemben ilyen értelmetlenségekről emberek órákig el tudnak beszélgetni.
Azért várom el, hogy szűz legyen, mert nem tudok egyetérteni azzal az aberrált viselkedéssel, amit ma "párkapcsolatnak" neveznek. Számomra - aki a klasszikus női anyaszerepből indul ki, ami A Nőiesség - elképesztő, hogy vannak nők, akik X évig ezzel dugnak, majd Y évig azzal, utána 2-3 egyéjszakás (és ez még egy nagyon minimális szám), majd újabb akárhány éves/hónapos kapcsolat, majd a következő és a következő.
Számomra egyszerűen SEMMI különbség nincs egy prosti és egy "szexuálisan tapasztalt nő" között. Ha a prosti is X számú férfival feküdt le, a "tapasztalt nő" pedig szintén X számú férfival, akkor tökéletesen egyenlőek. Ja nem, a prostinak legalább fizettek érte, és nem volt szó ÉRZELMI prostitúcióról. :)
A divattá vált amerikai randizgatás és "párkapcsolatok" semmi más, mint a szerelem prostituálása. És bizony, ennek én is része vagyok/voltam, bármennyire is nem akartam.
Visszatérve a férfi szüzességre. Hozhatnám a kulcs és a lakat példáját, ami önmagában hülyeségnek tűnik, ha valaki nem ismeri a nemek alapvető jellemét. A több szexuális partner férfi tulajdonság. Ezért szül disszonanciát és nemtetszést, ha egy nő több férfival van/volt, ezért veti meg a társadalom a prostituáltakat. Zsigerből, mert ez ennyire alap. Mára pedig normalizálódott ez, tulajdonképpen intézményesítették és társadalmilag elfogadták az "ingyen, szimpátián alapuló prostitúciót". Ezt nevezik divatos szóval "párkapcsolatnak".
A feminizmus semmiféle szabadságot nem adott a női nemnek, éppen ellenkezőleg: csak és kizárólag férfi tulajdonságokat aggatott rá, olyanokat, amikhez a nőknek előtte soha semmi köze nem volt, és nem is kellett volna, hogy legyen. A nőiesség az anyaság, a törődés, a gyengédség, a lelki erő és a hit. Nem az, hogy karrierista legyen, ne legyen gyereke, több szexuális partnere legyen, stb. Ezek MIND férfi tulajdonságok, egytől egyig (kivétel a gyerekmentesség, az konkrétan a társadalom halálával egyenlő, embertelen tulajdonság, mint ahogyan az is, hogy manapság arra kell indokot találni, hogy miért LEGYEN valakinek gyereke. Az ilyen gondolatok a "halálból indulnak").
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a feminizmus felszámolta a női nemet (inbefore: pont ugyanígy megvan a véleményem a modern férfiről is, de most a nők téma).
#14:
Pont ezt a problémát fogalmaztam meg az 1-es pontban. Társ vs. nő.
Egyébként a kérdésedre a válaszom igen, nem jönnék össze a számomra tökéletes nővel, ha nem szűz. Hiszen akkor nem is tökéletes. :)
Nem (csak) a karomon keresek ilyen nőt. Teljesen lényegtelen, hogy hol találom meg, csak megtaláljam. Jelenleg inkább hajlok afelé, hogy nő és anya-típus legyen, mint hogy társ... a probléma, hogy az eddigi kapcsolataim is inkább ilyenek voltak, és nem véletlen lett végük; egy nővel nem sok közös témám van, nem igazán érti soha, hogy miről beszélek, és nem is igazán érdekli mélyebben. Egy társ pedig nem nő (abban az értelemben, hogy nem nőies, nyilván biológiailag nő-nemű humánról van szó, de az nagyon kevés, ezen a szinten a feminizmus operál).
Igazából helyes a szemléleted kérdező. A többséget pedig csak az zavarja, hogy nem tartozik bele ebbe a "helyeselt" kategóriába.... mert már
vagy ami még jobb a fiúkat azért zavarja, mert idegesíti, őket a tudat, hogy valaki helyesebben él náluk , miközben tudják ,, hogy nekik is ezt kéne tenni,mert így az érdemes.
De ez csak egy vélemény volt. ... Mondjuk ezek tényleg magas elvárások és ezért ne is számíts rá, hogy egykönnyen találni fogsz valakit... szerintem. :/
Bocsi.
Igazából egyáltalán nem magas elvárások. Főleg a szüzesség és a valódi nőiesség nem.
Ezek általában már "kihalt" tulajdonságok, amik 50-100 éve tökéletesen magától értetődőek, természetesek és normálisak voltak.
Hogy ma ezek nem magától értetődőek, természetesek és normálisak, az csak megadja a jelzőket, amik nem jellemzik ma a társadalmat.:)
Az "elvárások" ott kezdődnek, hogy nem szívesen választanék társ és nő között. A többi az csak a mai beteg világban kerülhet az "elvárás" kategóriába.
Igen?
de gondolom azt azért elvárod majd attól a szűz lánytól, hogy veled veszítse el.. utána meg ha mégis úgy alakul, akkor meg szevasz tavasz.
Aki menni akar, az menni fog, minden körülménytől függetlenül. Ennek ellenére - ha az eddig leírtak alapján nem lett volna nyilvánvaló -, nem vagyok az a fajta, aki azt mondja, hogy "ha nem tetszik valami, akkor menj ahova akarsz".
Minden döntésem mellett a végsőkig kitartok, és sosem vetnék véget semmilyen kapcsolatnak, amíg nem hűtlenségről van szó, és van közös jövőnk.
A legtöbb probléma megoldható, a legtöbb törés javítható, a törés helyén pedig még egy egyszerű csontdarab is erősebb lesz. :)
hát igen kérdező, 100-200 évvel ezelőtt a nőnek kuss volt a neve, és nagyon ritkán volt boldog egy kapcsolatban.
én nem szeretem az egy éjszakás kalandokat, komoly kapcsolat párti vagyok. 16 évesen volt először barátom, 2 évig voltunk együtt, de más irányba változtunk, szakítás lett a vége. természetesen volt szex is közöttünk, mint az utánam lévő kapcsolatomban is.
szerinted mégis mi akkor a megoldás egy nőnek? rögtön elsőre szinte lehetetlen megtalálni az igazit (és az is közrejátszik az "igaziságban", hogy az ágyban megvan-e az összhang) szóval nem kellene szexelnem egy kapcsolatomban se?
mármint te egyébként hogy képzeled el azt, ha összejössz egy lánnyal? tegyük fel, hogy szűz, megfelel az igényeidnek. együtt vagytok egy ideig, le is fekszetek, de aztán szakításra kerül sor, tegyük fel, hogy miattad.
akkor te becstelenítetted meg a csajt, akinek egy hozzád hasonló balfarnál már így nem lesz esélye :OOO
akkor hogy is van ez? vagy te úgy képzeled el, hogy ha összejössz egy szűz lánnyal, soha nem fogtok szakítani? hogyan tudod előre, hogy képes leszel-e leélni vele egy életet?
az emberek változnak, és ha egymással ellentétesen változnak, akkor lehetetlenné válhat a boldog kapcsolat, és a szakítás lehet csak néha a megoldás.
nem értem az olyanokat, mint te. a hagyományos családmodell azért működhetett, mert az egyik félnek sokkal többet engedett, mint a másiknak. elnyomó volt. neked naná, hogy önző emberként megfelelne ez, hiszen te lennél a főnök :D hidd el, a 100-200 évvel ezelőtti hagyományos házasságok legnagyobb része nem volt boldog, és azért maradtak együtt a felek (amúgy általában volt szerető a háttérben) mert ciki volt válni..
egyébként abból a szempontból sem értelek, hogy nem látsz szép és okos lányokat az egyetemen. én orvosis csaj vagyok, és a legtöbb lány normális, egy részük szép, egy részük átlagos, kis részük nem a legszebbnek mondható. de tényleg mindenféle ember van itt :D szóval nagyon magasak lehetnek az elvárásaid, ha nem találsz külső és belső szempontjából neked tetszőt. bár a szüzesség miatt jó, hogy kiesik nagyon sok lány, szerencsére nem a magadfajtáknak tartogatják magukat :D
kíváncsian várom a válaszod a fentebb feltett kérdésemre :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!