Félek attól hogy örökre egyedül maradok. Mit tegyek?

Először is ne félj! Az egyedüllét nem olyan rossz dolog, mint sokan gondolják. Régebben én is féltem ettől(meg még sok minden mástól),de szembenéztem vele, kipróbáltam, hogy milyen egyedül élni, elköltöztem otthonról egy 1,5 évre, és teljesen egyedül éltem, és rájöttem, hogy ez nem is olyan vészes, mint hittem, sőt egész jól elvoltam, így a félelmem is teljesen elmúlt.

Én is azt szeretném, ha megtalálnám a társamat, de most már tudom, hogyha mégsem jön össze, azt is túl fogom élni.

Sajnálom....

Ismerkedjél,barátkozzál,és talán nem leszel annyira egyedül.

Még lehet társad,még nagyon fiatal vagy!

Sok sikert,szerencsét kívánok neked!

Egyetemre, dolgozni, akárhova, jársz?

(Mondjuk én egyetemista vagyok, és rohadtul de nem olyan egyszerű az ismerkedés, mint amilyennek beállítják.)

Nezd, nekem vannak barataim és csaladom is, de most messze elek toluk. Már jo par eve tudom, hogy hiaba van meg korulotted a jo tarsasag, csak magadra szamithatsz ebben az eletben. Nem kell maganyos farkasnak lenni, de viszont tudni kell élni csak sajat magaddal. Vegulis te magad vagy az, akivel eleted vegeig egyutt elsz. ;)

Lenyeg, hogy fogadd el magad, aztan keress tarsasagot. Kesobb ezekbol az ismeretsegekbol baratsag is lehet.

Ne parazz, sok ember van meg a te helyzetedben.